Búcsúi hétvége a keszthelyi Kármelben

Mezei András plébános azt mondta, a keszthelyi Kármel egy csaknem százéves múltra visszatekintő lelkiségi központ, amelynek legnagyobb ünnepe ez.

– Arra hívom zarándoktestvéreimet, hogy köszöntsük együtt a Szűzanyát, s tisztelettel járuljunk Máriához – fogalmazott András atya. – Évről évre jó megtapasztalni: az emberekben megvan a vágyakozás arra, hogy a Szűzanya oltalmát kérjék és élvezzék, s nem utolsó sorban hálát adjanak a sok-sok kegyelemért.

A búcsú programja már szombaton elkezdődik: 19 órakor Csíki Zoltán nemrégiben felszentelt kismartoni atya mutat be vigília szentmisét, amely után újmisés áldásban részesíti a testvéreket. Ezt éjfélig csendes és vezetett szentségimádás követi. Nulla órakor Mokos János káplán lesz a főcelebránsa a misének.

Vasárnap 10 órától megáldják a skapulárékat és az érméket, majd 10.30-kor kezdődik az ünnepi búcsúi szentmise, amelyet Fazakas Z. Márton csornai premontrei apát mutat be. Ezt követően – jó idő esetén – körmenetet tartanak. Húsz órától pedig Kővári Péter orgona- és Molnár Anna énekművész ad hangversenyt.

– Örülnénk annak, ha sokan eljönnének, hogy együtt köszöntsük a Szűzanyát, Kármel ékességét, a Magyarok Nagyasszonyát, s közösen adnánk hálát neki – mondta Mezei András.

A kármeliták védasszonya a jól ismert ábrázolásokon egyik karján a kis Jézust tartja, másik kezével pedig a skapulárét nyújtja, amely gyakran a kisded kezében is ott van. Ez a jelenet a kármelita templomokban gyakran látható a mellékoltárokon.

Ezt az ünnepet 1376-tól tartják meg a kármeliták. Pápai jóváhagyást 1587-ben V. Sixtustól kaptak, majd az emléknapot XIII. Benedek 1726-ban kiterjesztette az egész egyházra. Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletét azok a szerzetesek hozták magukkal Európába, akik a szaracénok elől menekülve kényszerültek elhagyni ősi remeteségüket.