A keresztény Magyarország születésnapján ünnepeltek

A városvezető úgy fogalmazott: múltunk nem csupán kötelez, de egyben fel is jogosít arra, hogy felemelt fejjel, bizalommal a szívünkben, reménnyel a lelkünkben tekintsünk a jövőbe. - Az újjászületés, a jövő reménye testesül meg az elvetett, megtermett, learatott, majd lisztté őrölt, végül tésztává gyúrt búzaszemből készült új kenyérben is. Így minden augusztus 20. titka, ereje és varázsa ebben, a jövőbe vetett bizalom érzésében keresendő. Ez a magyarázata annak, hogy miért is vált, egyik legfontosabb, a szívünkhöz közel álló, a nemzeti közösségünket erősítő, összekovácsoló ünneppé. Ez ad magyarázatot arra is, hogy miként vészelhette át Szent István tisztelete a mögöttünk hagyott évezredet, miként adott erőt és hitet a róla szóló történetekkel, mondákkal a csodatévő szent király évszázadokkal a szentté avatása után is. Hiszen rá emlékezve nemcsak az tudatosul bennünk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, hanem az is, hogy milyen hosszú utat tettünk meg – mondta a polgármester.

Balaicz Zoltán beszédében hangsúlyozta: Szent István feladata nem az volt, hogy új nemzetet hozzon létre, nem az volt, hogy új hazát hódítson meg. Neki otthont kellett teremtenie a nemzete számára. Olyan otthont, amely véd az ellenségtől, amely nemcsak a túléléshez, hanem az építkezéshez, a gyarapodáshoz szükséges feltételeket is biztosítja. Szilárd, tervezhető jövőt teremtett meg nemzetünk számára. Azóta is – néhány ránk kényszerített kitérőt leszámítva – ezen az úton járunk. Gondolatait végül azzal zárta: ahogy régen, mai világunkban is fontos, hogy az ellentéteket félrerakva kell összefogni a cél érdekében, hogy együtt dolgozhassunk a jövőért a Kárpát-medencében, Magyarországon, Zalaegerszegen. Szent István óta minden nemzedék hozzáteszi a magáét a jövőépítés érdekében, mondta Balaicz Zoltán. Ezt követően megáldották, majd megszegték az új kenyeret.