Fenyeget a paradicsomvész

A legjobban a paradicsomokat féltem. Nem véletlenül. Volt rá precedens, hogy a kimagasló termést ígérő gyönyörű, nagy, de még zöld bogyókat kosárszám kellett megsemmisítenünk: az esős, párás időben megfertőzte és tönkretette a "paradicsomvész". A gombás fertőzés népies elnevezése a betegség súlyosságát jelzi - a hivatalosan fitoftórás kórt (Phytophthora infestans) a peronoszpóra-félékhez tartozó gomba okozza, megfertőzi a leveleket, a szárat, a virágot és a zöld termést is. Egy-két nap alatt a levelek szabálytalan alakú nagy foltokban megbarnulnak, elhalnak, elszáradnak. A foltokon fehér gombagyep jelenhet meg, ami a széllel terjedve a következő fertőzések forrása lehet. A száron szabálytalan alakú barna foltokat okoz, ezeken is kialakul a fehér gombagyep. A legnagyobb kárt a bogyók szenvedik, a több centis ovális vagy kör alakú, elmosódott szélű vörösbarna-szürke márványozott foltok alatt a bogyó szövete kemény, szürkésbarna. Az érett bogyók könnyen rohadnak, azokon másodlagos penészgombák telepedhetnek meg. A termésen keresztül a mag is fertőződhet. Szabadföldön járványos időben a paradicsomvész 1-2 hét alatt végez kedvenc zöldségünkkel. Fontos a fertőzött növények mielőbbi eltávolítása, tökéletes megsemmisítése, mert a gombafonalak az elhalt növényrészekben átvészelik a telet is. Maga a gomba a talajban is megmaradhat, ezért fontos, hogy betartsuk a vetésforgót, a növényváltást, a paradicsom (és a burgonya) csak 3-4 évente (egy szaklapban 5 évet olvastam, állítólag addig marad életképes a gombaspóra) kerüljön ugyanarra a területre.

Kiderült, nem véletlenül aggódtam. Az utolsó kertvizit során találtam pár fitoftórás paradicsomot. A paradicsomágyásban még(?) nem, köszönhetően annak, hogy ott reggeltől estig éri a napsütés a növényt, a nedvesség gyorsabban felszárad a levelekről, ami megakadályozhatja a gombaspórák kicsírázását. Ráadásul az idén is többféle különleges paradicsomot ültettem, akad közöttük a piroson kívül citromsárga, narancssárga, zöld, egyszínű, csíkos, kicsi, nagy, gömbölyű, szív alakú, körteformájú, ezek már szépen érnek. A kert túlvégén lévő "pótágyásban" a koktélparadicsom-gyűjteménynek sincs semmi baja, egyedül a "lugas paradicsom" névvel felcímkézett fajtán látszott egyértelműen a fertőzés (már likvidáltam az egész állományt). Ezért is fontos, hogy keressük a betegségnek ellenálló fajtákat - a magoknál ezt általában jelzik a tasakokon, mi magunk pedig kizárólag egészséges termésből szedjünk szaporítóanyagot. A paradicsomvész ellen a romániai gazdák állítólag hatékonyan védekeznek a növény szárába szúrt rézdróttal. A módszer szerint a védendő növény szárába, az első elágazás alá körülbelül egy centiméteres rézdrót darabot kell szúrni. A drótból kioldódó réz folyamatosan óvja a növényt a gombás fertőzésektől, közöttük a rettegett paradicsomvész spóráitól is.

A fertőzést amúgy a nem megfelelő öntözéssel mi magunk is előidézhetjük, akár a legnagyobb kánikulában is. Fontos, hogy ne a növényt, hanem csak a földjét locsoljuk! Zsurlófőzettel, algakészítményekkel rendszeresen erősítsük a levélzetet: az erősebb növény jobban ellenáll a fertőzésnek. A tejből készült permet (6 liter vízhez 1 liter tej) állítólag a legtöbb sajátos paradicsombetegség, köztük a paradicsomvész, sőt, a lisztharmat ellen is használ. A tejzsír ugyanis bevonatot képez a növényen, s ezzel mintegy "fizikai" gátat emel a gombák terjedése ellen, a tejben lévő laktoferrin pedig köztudottan természetes antimikrobális szer. A tejtől megváltozik a levélfelület pH értéke, s ez is lassítja a gombák fejlődését. A tej emellett kiváló lombtrágya, jól jön a paradicsom magas kalciumigényének kielégítésében. Higított tejjel a paradicsom mellett a kabakosokat is permetezhetjük.