Apadnak a folyók Zala vármegyében

Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a Mura menti településeken élők az elmúlt időszak heves esőzései után számítottak arra, hogy a vízszint emelkedik, de ilyen mértékű emelkedést nem vártak. Ezért Molnáriban és Tótszerdahelyen azonnal az alacsonyabb gátak felé indult a lakosság a vízügy és a katasztrófavédelem szakembereivel közösen, hogy homokzsákokkal magasítsák a töltést. Erre egyedül Murakeresztúron nem volt szükség, ahol 2015-ben jelentősen megemelték és kiszélesítették a védvonalat.

Most, hogy a Mura már a barátságosabb arcát mutatja, Molnáriban és Tótszerdahelyen sincs szükség további beavatkozásra, nagyon úgy tűnik, hogy elmúlt a veszély.

- Végre aludhattam egy jót, s szerintem sokan így tettek, akik éjt nappallá téve segítettek a gátakon, töltötték, hordták és pakolták a zsákokat - mondta Kósa János, Molnári polgármestere. - Jelenleg, augusztus 9-én, szerdán 14 órakor is a gáton vagyunk, hiszen a szakemberekkel azért állandóan figyeljük a víz mozgását, ami szemmel láthatóan, látványosan sokat apadt. Mire a cikk elkészül, a harmadfokú árvízvédelmi készültség sem lesz már indokolt. A segítőink, a szegedi, ennél komolyan áradást átélt vízügyi szakemberek hazatérhetnek. A Mura folyó ilyenkor gyorsan apad és visszatér a medrébe. Amint a szakhatóság kiadja az engedélyt, elbonthatjuk a homokzsákokat, és talán ennél a munkafolyamatnál is számíthatunk az áradásnál tapasztalt lendületre.

Hasonlóan nyugodt Havasi Viktória, Tótszerdahely polgármestere. Örül, hogy eredményesen védekeztek, amiből mindenki kivette a részét. A településvető úgy tudja, hogy a homokzsákok elhordása, a gát bontása a vízügy feladata, de természetesen, ha segítségre lesz szükségük, biztosan lesznek jelentkezők. Károkról egyelőre nincs tudomásuk, de az ár levonulása után biztos lesznek szemlék, amik majd feltárják ezeket.

A Kerka-patak vízszintje is apad

Az elmúlt napokban jelentősen apadt a Kerka-patak vízszintje és már az árterekről is jórészt visszahúzódott a víz.  Az elmúlt hétvégén a Kerka is kilépett a medréből, de a vízfolyás mentén árvízvédelmi tevékenységre nem volt szükség.

A lakóingatlanok nem voltak veszélyben Lentiben, a Kerkához legközelebb eső részeken sem a hétvégén. Horváth László polgármester elmondta, hogy az országos riasztáskor megkezdték a felkészülést, megvizsgálták a Kinizsi utcában az átemelő szivattyút és homokot, zsákokat készítettek elő. Utóbbira nem volt szükség, viszont az említett helyszínen a zsilipet lezárták, hogy védjék a lakóingatlanokat, a leeső csapadékot szombaton és vasárnap is szivattyúzták az ártéri vízgyűjtő területre.  

A polgármester hozzátette, hogy a hétvégén a Kerka-patak vízállása mellett többször megvizsgálták a lendvadedesi víztározót is, a tó vízszintje az árapasztó alatt volt az esőzés alatt. Hozzátette, hogy az elmúlt években a városban jelentős csapadékvíz-elvezetési munkálatokat végeztetett el az önkormányzat, ennek keretében létesült az átemelő szivattyú is. Nemrég újabb hasonló célú fejlesztés indult el Lentiben, 15 kilométert meghaladó hosszúságban újul meg a csapadékvizet elvezető rendszer az év végéig.  

Szécsiszigeten Nagy István polgármester arról számolt be, hogy a Kerka árterében fekvő kastélypark egy részét és a bivalyrezervátumot átlagos mértékben öntötte el az ilyenkor folyóvá duzzadó patak. Az állatokat magasabban fekvő részre terelték, a látványosan megemelkedett vízszint lakóingatlanokat nem veszélyeztetett. A vízfolyás hétfőn tetőzött Szécsiszigeten, azóta gyorsan leapadt.

Csesztregen sem volt veszélyes a helyzet, de az ártereket elöntötte a víz. Bedő Róbert, Csesztreg polgármestere arról számolt be, hogy még a 2000-es évek közepén Alsószenterzsébet határában épített árvízcsúcs-csökkentő tározó ilyen helyzetekben megóvja a környező településeket. A vízszint bár jelentősen emelkedett, de azt a patak egyenletesen levezette.