Megtaláltak ez egerszegi vár északnyugati bástyájának maradványait

Pár órával a régészeti feltárás megkezdése után megtalálták a Mérleg téren az egykor volt cölöpvár északnyugati bástyájának maradványait. 
A leletekről szerdán a helyszínen tartottak tájékoztatót.

Ezen bevezetőjében Havasi Bálint múzeumi főigazgató felidézte Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató régóta hangoztatott meggyőződését, hogy a most lebontott épület alatt rejtőzhetnek Egerszeg várának maradványai. Ezt alátámasztotta aztán a 2002-ben folytatott ásatás is, amikor a Budai Nagy Antal és Batthyány  Lajos utca sarkánál rábukkantak az északkeleti, 9 méter átmérőjű félköríves bástya cölöpeire. A várról anno Jacob von Holst ezredes léptékkel ellátott alaprajzot készített. Ebből és a térinformatikai adatokból lehetett következtetni a közel 140 x 150 méter kiterjedésű vár egykori elhelyezkedésére. Ebből adódott a következtetés, hol érdemes az építmény maradványai után kutatni. 
Nos, szeptember 15-én délelőtt kezdték a munkát a Vásárcsarnoktól északra, és a fejlemények hamar igazolták Vándor Lászlót. A Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója a szerdai tájékoztatón történelmi visszatekintést is adott. Mint felidézte, Egerszeg vára 90 éven keresztül jelentős szerepet játszott, mert ez volt a végvárvonal központi egysége, ahonnan a Nagykanizsát 1600 októberében elfoglaló törökkel szembeni védelmet irányították. A várrá erődítés még Ferdinánd és Szapolyai János belháborúja idején elkezdődött a veszprémi püspök egerszegi udvarháza körül, aztán bekövetkeztek a török támadások. Az udvarház a jelenlegi törvényszék és a börtön területén állhatott. Az 1603-tól kezdve kiépített nagyobb, négy sarokbástyás, palánkfallal és várárokkal övezett terület pedig a Batthyány út és a Piac tér között húzódott, keletről a Válicka, északról a Zala, nyugatról a Vizsla-patak védte. A törökök 1664-ben támadtak Zalaegerszegre, ám a zalai várak közül legnagyobb létszámmal, 350 katonával őrzött várnál nem ütköztek ellenállásba. A védők felgyújtották a várat, és elmenekültek, hátrahagyták az ágyúikat, de még a török foglyaikat is. A várat aztán következő évben újjáépítették, ehhez készült a már említett alaprajz 1665-ben. Az erődítmény 1690-től jelentőségét vesztette, sorsára hagyták, falait az 1700-as évek elején elbontották, a nép elhordta, amit hasznosíthatónak tartott, majd a várárkokat betemették.
Az egerszegi vár feltárása csak 2001-ben kezdődött el, akkor került elő az északkeleti bástya. (Erre a helyén álló társasház udvarán egy kör alakú virágágyásféle emlékeztet.) Ebből és az említett alaprajzból lehetett számítani arra, hol lehet az északnyugati bástya. A piac felújításakor, 2011-ben pedig a könyvtár épülete mögött tárták fel a délnyugati, úgynevezett óolasz bástyát, idézte fel Vándor László. 

A most zajló kutatást irányító  Orha Zoltán régész-muzeológus arról számolt be, hogy a korabeli ábrázolás alapján a Vásárcsarnoktól északra sejtették a bástyát, ezért a múlt  pénteken reggel kezdett munkában három feltáró árkot nyitottak. Egyikkel egy újkori pöcegödröt kereszteztek, aztán nem sokkal odébb már a várárok alja került elő, ettől keletebbre pedig rábukkantak az első, tölgyfákból vert cölöpsorra az egykori palánkfalból. A munkát hétfőn folytatták, és pár óra alatt 160 centi mélységben feltárult minden, ami az építményből megmaradt. A magasan álló talajvíz okozott némi izgalmat, bár nem volt meglepetés, hiszen közel a Zala, és annak idején épp a mocsaras terület nyújtott természetes védelmet is az északnyugati bástyának.  
Mint a tájékoztatón elhangzott, a Mérleg téri feltárás e héten péntekig megtekinthető, a lehetőséggel az elmúlt napokban már több diákcsoport is élt.

A rekonstrukciós munkák befejezése után a város és a múzeum mindenképpen szeretne olyan emléket elhelyezni a területen, amely jelzi az utókornak a középkori bástya helyét.