Változások az önkormányzati feladatokban

Zajlik a háziorvosi ügyeletek átvétele, jövő évtől a főváros kivételével a mentőszolgálat látja el ezt a feladatot.

Az önkormányzatokat érintő ez évi változások sorából elsőként ezt emelte ki dr. Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, akit a pacsai városnapi rendezvényen kérdeztük az aktualitásokról. 

Mint mondta, mivel az orvosi ügyeleti ellátást az állami költségvetés teljes egészében nem finanszírozta, a hiányt az önkormányzatoknak kellett kipótolni. Az átalakítást követően ez a teher lekerül a vállukról, de az új rendszert még meg kell szokni az állampolgároknak, tette hozzá. 
A jövőben ugyanis az orvosi ügyelethez fordulót kikérdezik, és ez alapján döntik el, hogy milyen intézkedésre van szükség, mentőre, orvosra, vagy elegendő az otthoni kezeléshez útmutatást adni. magyarázta. Mindenből az önkormányzatokra annyi hárul, hogy segítsenek a lakosság teljes körű tájékoztatásában, azaz, miként lehet ezentúl igénybe venni az orvosi ügyeleti szolgáltatásokat.
Az eddigi tapasztalatok szerint lényegesen csökkentek az ügyeletek azon terhei, amik abból adódtak, hogy sokan itt írattak fel olyan gyógyszereket, amiket rendelési időben napközben is megtehettek volna, de ez volt számukra a gyorsabb mód. A változtatás tehát alapvetően kedvező hatású, ám vannak döccenői az átállásnak, tette hozzá. Szintén az egészségügyet érinti, hogy a védőnői szolgálatok júliustól átkerültek a vármegyei kórházakhoz. 
Ezt viszont elkapkodott, nem kellően kidolgozott döntésnek minősítette a főtitkár, ugyanis nem vették figyelembe, hogy másként tevékenykedik a védőnői szolgálat a faluban, illetve a városban. A kisebb településeken általában egy személy látja el a települési és
az iskolai védőnői feladatot is, míg erre a városban külön szakember jut, magyarázta. A jogszabály azonban csak a települési védőnői szolgálatot vette el az önkormányzatoktól, míg az iskola-egészségügyet náluk hagyta, mutatott rá egy furcsaságra.
Az is előfordult több helyen, hogy az új fenntartók, a kórházak olyan szerződést kötöttek volna, hogy a települések fizessék továbbra is a szolgálattal kapcsolatos költségeket, miközben az önkormányzat júliustól már nem kap állami finanszírozást a védőnői szolgálatra.
A jogszabály azt is kimondta, hogy az önkormányzatok kötelesek a rendelők használatát térítésmentesen átadni. Ez azonban nem oldható meg ott, ahol az önkormányzat bérelte a szolgálathoz a helyiséget, vagy épp gazdasági társaság birtokolta a védőnői rendelőt. Előfordult megosztott használat is a háziorvosi és a védőnői szolgálat között, itt miként lehetne átadni ezt térítésmentesen, tette fel a kérdést.
A magyar védőnői szolgálat eddig működése sikertörténet volt, kiválóan látta el a feladatát, és nem lehet tudni, mi vezette a kormányzatot az átalakításra, mert az nem derült ki a jogszabályból fűzte hozzá a főtitkár.
Az idei nagy változások közé sorolható még a hulladékgazdálkodás átalakítása, folytatta dr. Gyergyák Ferenc. Júliustól ez is kikerült az önkormányzatok hatásköréből a MOHU-hoz. A háztartási hulladékok begyűjtése, a kukák rendszeres ürítése, a közterületi hulladék begyűjtése láthatóan nem változott, mert ugyanazok az alvállalkozók látják el a feladatot, tehát e téren a lakosság nem érzékel változást. A hulladékudvarok működésének átalakítása azonban jelentős érdeksérelemmel jár, tette hozzá.
A főtitkár szólt arról is, hogy az önkormányzatok finanszírozásában nem történt kedvező változás. Ráadásul a jelentős helyi iparűzési adót beszedő településekre kirótt szolidaritási hozzájárulást sávosan megemelték, némely esetben az ötszörösére, mutatott rá.
A főtitkár kitért a tavalyi energiaválságra is. Mint fogalmazott, az előző enyhe tél mellett a tőzsdei árak kedvező alakulása is az önkormányzatokat segítette, de nem lehet tudni, mi vár ránk a mostani télen. Az önkormányzatok takarékosságot szolgáló beruházásaira sok pénz kell, no meg idő, és az állam csak részben nyújtott kompenzációt a veszteségeikre.
Szólt arról is, hogy az országban 39 önkormányzati tulajdonú víziközmű társaság tevékenykedett. Ezek évek óta nem kaptak központi költségvetési támogatást a növekvő működési veszteségeik kompenzálására. Tavaly az állam felajánlotta, hogy átveszi ezeket a cégeket térítés nélkül, amennyiben az adott víziközmű-szolgáltató cégnél minden önkormányzat átadja a cégbeli tulajdonrészét az államnak. A 39 cég egyharmadánál elindult az államosítás folyamata, a többit az önkormányzatok szeretnék megtartani, legalábbis most még, mondta az ország 3178 településéből 1642-t a tagjai között tudó szövetség főtitkára.
Végezetül kitért arra is, hogy a jövő évi, június 9-ei önkormányzati választás után az új testület és a polgármester októberben foglalja el a helyét. Ezek a hónapok az átmenetet kell, hogy szolgálják, de az már emberi habitustól, politikai kultúrától függ, hogy ez mennyire lesz konfliktusoktól mentes. Véleménye szerint jövő júniusban a polgármesteri posztok harmadán várható csere választói akaratból, vagy mert a most regnáló településvezető már nem méreti meg magát.