A legjobb madárfotók között a nagykanizsai Wenczel Erika fényképe különdíjat kapott

A kétfordulós fotópályázatra mintegy 2500 fotó érkezett A Birdo – Az év madárfotósa verseny Magyarországon az egyetlen olyan fotópályázat, amelynek a madarak a főszereplői. A pályázat kiírói szeretnék elérni, hogy bővüljön a madarakat szerető és védő, elkötelezett emberek köre. Mint írják, a pályázaton kizárólag etikus elvek alapján fotózott képeket fogadnak el, amelyek készítése a madarakat szaporodásukban és természetes mozgásukban nem akadályozta. A madárfotósok tíz kategóriában versenyezhettek, nevezési díj nélkül. A Fővárosi Állat- és Növénykertben az Óriások csarnokában megtartott díjátadón összesen 51 alkotás, kategórianyertes és különdíjas fotók kaptak elismerést.

- Egy terepjárós túrán vettünk részt a Kőrös-Maros Nemzeti Park őrszolgálat vezetőjével, amikor megpillantottuk a baglyot - mesélte Wenczel Erika. - Egy karón ült, majd elrepült. Megálltunk, bízva benne, hogy visszatér. Szerencsénkre visszaszállt, és közben ránk szegezte a tekintetét. A pillanat felejthetetlenül megigézett, szerencsére a fotót sikerült elkészíteni az állatról. Több pozitív visszajelzést kaptam a fotóimról, ismerőseimtől és a barátaimtól, valamint a mentorom Maros Sándor is biztatott. Ezután úgy gondoltam, hogy benevezek a pályázatra, ahol 3 fotóm bekerült a 2. fordulóba. A baglyos Igézet című fotó pedig különdíjat kapott a Fővárosi Állat -és Növénykerttől és bekerült a Birdo albumába a legjobb 51 kép közé. A fotókból kiállítás nyílt, ami jelenleg az Állatkert Csillagtermében látható, később pedig vándorkiállításra indul az ország több pontjára.

Wenczel Erika Nagykanizsán született és itt is él. Gyermekkorától érdekeli a fotózás, analóg gépekkel, telefonnal kezdte, később fejlesztette a gépparkját. 

- Nagy szenvedélyem az erdőjárás és a terepbicajozás, egy ilyen alkalommal cseppentem bele úgy 2021 táján egy szarvasbőgésbe, ami rögtön meghozta a kedvemet a vadfotózás iránt - folytatta. - Ezután szereztem be egy komolyabb vázat autófókuszos objektívekkel. Kacsa a becenevem, így a madarak fotózása különösen a szívem csücske, főként a vizes élőhelyeken előfordulóké. Sok ismeretet szerez róluk az ember ezáltal, különleges és ritka fajokat láthat, örökíthet meg és adhat át a megosztott képekkel az ismerőseinek. Ez a fajta tudás és látásmód közelebb viszi az embereket talán a természethez és annak védelméhez. Egy barátommal létrehoztunk a Facebookon egy természetfotós csoportot is, ahol vadakról, madarakról, természetről lehet közzétenni fotókat. Sokat járok Tatán is a lányomnál, ahol szintén nem hagyom ki a fényképezést. Ősszel-télen etetjük a madarakat, szerencsések vagyunk, hogy saját kertünkben is láthatjuk ezeket a csodás élőlényeket. Napközben emberekkel foglalkozom, így alig várom, hogy a nap végén ismét a természet vegyen körül.

Wenczel Erika szerint ez egy olyan hobbi, amit a család támogatása nélkül nem lehet űzni. A hajnali kelés, az új objektív vásárlása, a sok szabadban töltött idő mind lemondással jár. Szerencsére a férjem támogat és többször részt vesz a fotózásokban, a gyerekeim és a szüleim, barátaim pedig már megszokták az őrületemet, mert tudják, hogy a természet is az életem fontos része.