Felszentelték a felújított első világháborús baki emlékművet

"Öt évvel a háború vége és valamivel több, mint három évvel a trianoni békediktátum és az ezzel járó országcsonkítás után volt a községben akarat és anyagi erő arra, hogy emléket állítsanak annak az 56 férfinak, akik soha nem tértek vissza a frontokról", mondta a november elsejei ünnepségen Farkas Tamás, Bak polgármestere, amikor felszentelték a településen az önkormányzat által 3,2 millió forintból felújított első világháborús emlékművet. 

A polgármester emlékeztetett, az építés körülményeiről keveset tudunk, de azt igen, hogy a járási főszolgabíró 1922-ben rendeletet adott ki a hősök emlékének megörökítésére. Ezt a községi képviselők 1922. július 15-én tartott ülésükön megtárgyalták és támogatták. A főszolgabírói rendelet emléktábla elhelyezését írta elő a templom falára, valamint minden év október hetedikét községi fogadott ünneppé nyilvánította. Részletesen szabályozta az ünnep megtartásának körülményeit is. A tábla el is készült, ám azt mai ismereteink szerint csak 1927 augusztusában leplezték le. Az emlékoszlopot viszont a rajta lévő évszám tanúsága szerint már 1923-ban felállították a jelenlegi helyén.

Mindkét emlékművön ugyanazokat a neveket olvashatjuk. A templomi táblán ABC-rendben sorakoznak, az oszlopon viszont két nevet előre írtak nagyobb betűvel – valószínűleg az a két család vállalta a költségek legnagyobb részét. Mindez feltételezés, tette hozzá beszédében Farkas Tamás, hiszen sem hivatalos irat, sem sajtóhír nem ismert, ami a pontos körülményeket tartalmazná. Az első világháború veszteségi adatbázisában sem találjuk meg minden helyi áldozat nevét, a listából mindössze tíz olyan személy van, aki biztosan Bakon élt és legalább a halála időpontja ismert.

Kik voltak ezek a férfiak? Fiúk, férjek, apák – legalább két testvérpárról is tudunk, folytatta a polgármester. Egy évszázad távlatából már kevesen vannak, akik pontosan emlékeznek rájuk, de emlékük a nevükben él. Megérdemlik, hogy emlékezetüket fenntartsuk, ily módon tiszteljük áldozatvállalásukat.

Farkas Tamás az oszlop alkotójáról szólva tájékoztatott, hogy a feltárás során még olvasható volt az egyik elemen a felirat: „Welk Károly Keszthely”. Ő 1895-ben kezdte meg tanulmányait Vácon a siketnémák intézetében, 1910. májusában szobrász és kőfaragó mesterként Marcaliban nyitott üzletet. Mindössze négy olyan alkotást ismerünk, amely egyértelműen neki tulajdonítható, ebből három hősi emlékmű. Bak mellett a Somogy vármegyei Vésén és Korpaváron található ma is álló munkája.

Az emlékművet korábban többször igyekeztek felújítani, ám ezek a kétségkívül jó szándékú beavatkozások nem vették figyelembe az alapanyag, a nem túl kemény homokkő sajátosságait. Így a századik évfordulóra kérdésessé vált, hogy egyáltalán megtartható, megmenthető-e? A baki ünnepségen a polgármester a község nevében megköszönte Lendvai István kitartó és alapos munkáját, melynek eredményeként a falu egyik ékessége lett az oszlop. Köszönet illette a képviselő-testület tagjait, hogy fontosnak tartották és támogatták az emlékmű megmentését, hiszen érezték, tartozunk ennyivel elődeink erőfeszítésének, zárta szavait Farkas Tamás, majd Pásztor Emánuel János plébános szentelte fel az emlékművet, a program során a Széchenyi Hanna Kórus adott műsort.