Lehoczki László tartott képzést a Zala Különleges Mentőknek

 Erre láthattak példát mindazok, akiknek volt módjuk találkozni Lehoczki Lászlóval, aki 1996-ban hozta létre a Spider Miskolci Speciális és Felderítő Mentőcsoportot. Ennek önkéntes tagjai saját kutyáikkal és felszerelésükkel kutatnak, mentenek leggyakrabban katasztrófákat követően. A világ számos pontján több százszor nyújtottak segítséget. Ezek közül talán a legismertebb az 1999-es törökországi, 20 ezer áldozatot szedő izmiti földrengés volt, amely után 72 órával élve emeltek ki egy hároméves kislányt, akit Lehoczki László Mancs nevű kutyája talált meg a romok alatt. Mancs 2004-ben, még életében szobrot kapott Miskolc belvárosában, a kutya szobrának másolatát pedig 2023-ban İzmitben is felállították. Ez év februárjában újra földrengés pusztított Törökországban, a kutatásban Lehoczki László Hope nevű ónémet juhászkutyájával vett részt, az ő jelzései alapján nyolcórás munkával egy csecsemőt emeltek ki a romok alól. Recep Tayyip Erdogan török államfő külön köszönetet mondott Lehoczki Lászlónak és Hope-nak, akik minap a Zala Különleges Mentők és Önkéntes Tűzoltók Egyesület meghívására látogattak el Zalaegerszegre. 

A húsz év alapított és 2005 óta ENSZ INSARAG minősítéssel rendelkező városi kutató-mentő csapat tagjait már tizenegy országban vetették be katasztrófák utáni kutatásban, mentésben. 

Felkészültségük alapján a világ bármely pontján katasztrófától sújtott településeken képesek önállóan és önellátó módon kutató-mentő feladatokat ellátni nonstop, hét napon keresztül. Azaz felkutatni, kimenteni, ellátni a romok alatt rekedt áldozatokat. Legutóbb, szeptember második felében a zalaiak a kelet-líbiai Derna városát elpusztító áradat után vettek részt az áldozatok keresésében. Ott találkoztak Lehoczki Lászlóval, ekkor hívták meg, idézte fel az egyesület alelnöke, Varga György, aki a kutyás keresőcsoportjukat vezeti. 

A zalaiak három éve fogtak “profilbővítésbe”, és kezdték el a kutyaóvodával, az alap engedelmességi tanfolyammal, amiben nemcsak az egyesületi tagok vehetnek részt, négy hónaposnál idősebb ebekkel már lehet jelentkezni. Nem titkolt céljuk, találni elhivatott gazdákat és négylábúakat, akikkel kereső-kutató feladatokat is tudnak majd ellátni. Az egyesület kutyás csoportjában már hárman végigjárták az egyéves kiképzést: két belga juhász,  Doxa Varga Györggyel és Luna Németh Zsolttal, valamint Zorro, a labrador Kőművesné Hantos Alexandrával. A “főpróbát” is megtartották, mert tavaly éles bevetésük is volt, idős személy megtalálásához nyújtottak kutyás segítséget. Úgy gondolták, a továbblépéshez nagy segítség, ha konzultálnak a világszerte ismert és elismert szakemberrel, aki baráti alapon tartotta meg az elméleti képzésből és gyakorlati feladatokból álló kurzust.

Az egykori Petőfi-laktanyában pár éve kialakított gyakorló terepükön romos épületben kellett élő személyt megkeresni. A feladatot azzal is nehezítették, hogy zavaró körülményként tyúkot, nyulat raktak ki, hogy eltereljék a kutyák figyelmét. Először Hope és gazdája mutatta be a feladatot, aztán jöttek a zalaiak. Úgy kellett eljutniuk a rejtőző személyhez, hogy a grasszáló szárnyas és tapsifüles ne térítse el őket. Ez a próba a gazda irányítóképességét és az eb fegyelmezettségét is fejlesztette.

Ezt követte a halott keresése szagminta alapján, magyarázta Varga György, aki sok éven át kriminalisztikai szakértőként dolgozott a rendőrségen. Ehhez a klasszikus módszerrel, halott személy ruhájának a szagával preparált pelenkát használták, ezt rejtették el. A feladat az volt, hogy figyeljék meg, miként viselkedik a kutya, amikor a szagot felfedezi, és hogyan jelzi a helyét. Ásítozás, hátracsapott fül, vagy épp a száj nyalása volt a reakció. Azt kell megtanulni a gazdának, melyik jellemző kutyájára, mert legközelebb már ez lesz a jelzés.

Varga György a beszámolója végén arról is beszélt, hogy már készülnek az Interrescue nemzetközi mentős vizsgára.