Szent Márton nevét kapta a völgyhíd

A viadukt megáldásával egybekötött névadó ünnepséget vasárnap délután tartották az objektum alatt, Keménfa közigazgatási területén. Köszöntőt Gyarmati Antal, Zalalövő polgármestere mondott, aki nemcsak az építés körülményeit elevenítette fel, de szólt arról is, hogy a viadukt hazánk egyik leghosszabb főúti völgyhídja, s ennek köszönhetően hamar a város és a környék egyik látványossága lett.

  - A híd elnevezése Szent Mártonról azért is kézenfekvő, hiszen a Saváriában, azaz a mai Szombathely helyén található egykori római kori településen született püspök élete során több alkalommal is megjárta ezt az utat Itália és a szülőföldje között – hangsúlyozta a polgármester, majd arról is beszélt, hogy Márton volt az első a keresztény egyház történetében, akit nem vértanúhalála miatt avattak szentté, s állítottak ezáltal példaként az emberek elé, hanem az élete miatt. Márton ugyanis olyan életeszményt valósított meg, amely vonzó volt az emberek számára.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője elsőként a völgyhíd megépítésének fontosságára utalt vissza, felidézve azt is, hogy Zalalövő városát az elkerülő szakasz megépítése előtt mekkora átmenő forgalom sújtotta. Szent Márton kapcsán azt a legendát elevenítette fel, amikor a későbbi püspök – még katonakorában – egy koldusnak adta köpönyege felét. A történet kapcsán azt a kérdést tette fel a képviselő: vajon képesek volnánk-e hasonló jótéteményekre: tudunk-e mindennap jót cselekedni, s nap mint nap segíteni embertársainkon. 

- Ha látnának az utcán egy fázó embert, levennék-e a kabátjukat, és odaadnák-e neki? – tette fel a kérdést a jelenlévők felé fordulva a képviselő, majd azzal folytatta:

A viadukt nevét viselő tábla leleplezése után a völgyhidat dr. Székely János áldotta meg. A főpásztor a ceremónia során arra kérte a jelenlévőket: a völgyhíd emlékeztesse őket Szent Márton azon útjaira, amely a szüleihez, a csendhez, valamint a hit kincsének továbbadásához vezette a néhai püspököt.