Karácsonyfa Egylet Zalaegerszegen, 1883–1946

„Alig van város, melyben nem állítanának karácsonyfát szegények számára” – állapította meg a Zalamegye című újság, miután a megyeszékhelyen ez az esemény 1882-ben ismét elmaradt. A tétlenséget megelégelve karácsony másnapján Kovács Károly ügyvéd – 1885-től a rendezett tanácsú város első polgármestere – kezdeményezésére a polgári iskola rajztermében összegyűlt hölgyek egy jótékony egyesület létrehozását határozták el. A Zalaegerszegi Szegénygyermekek Karácsonyfa Egylete 1883 januárjában alakult meg, alapszabályát Kovács Károly készítette, „célja zalaegerszegi, olai, kaszaházai szegény keresztény gyermekeket minden évben karácsonykor – kivételes esetekben évközben is – meleg ruhával és lábbelivel látni el”. Élén egy egyházi és egy világi védnök állt, akiket tevékenységük elismeréséül, vagy jelentősebb adakozásaikért kértek fel e tisztségre. A főipán neje, gróf Batthyány Pálné Inkey Valéria például 1908-ban tett 1000 koronás adománya révén lett védnök. A szervezet első elnökévé Ruzsics Károlynét, jegyzővé Kovács Károlynét, helyettes jegyzővé pedig Kovács Károlyt választották.

A kor szokásai szerint a jótékonysági egyesületek felekezeti alapon szerveződtek, 1885-ben szintén a szegény gyermekek felruházása céljával alakult az izraelita zalaegerszegi Chanuka Egyesület.

A Karácsonyfa Egylet bevétele a tagsági díjakból, adományokból, a vendéglőkben kihelyezett perselyekben gyűjtött pénzből, a Zalamegye című újságban megjelenő „újévi üdvözlet megváltása” címén küldött összegekből, valamint a jótékony célú rendezvények jövedelméből származott. Utóbbiakból az első a Rozenkrancz vendéglő kerthelyiségében tekeversennyel összekötött táncmulatság volt, októberben pedig Katalin bált rendeztek az iparos ifjak egyesületével közösen az Arany Bárány kaszinó termében.

A megajándékozandó szegény és nagyrészt árva gyermekeket a városbíró és egy városi tanácsos, valamint utcánként két egyleti tag bírálata alapján jelölték ki. A ruhák kiszabását, megvarrását egyleti tagok végezték. Ezen felül gróf Festetics Viktorné, gróf Festetics Bennóné, valamint Árvay István iskolaszéki elnök két-két öltözet ruhát küldött. Az egylet első karácsonyán 1883-ban a kaszinó termében állítottak fel három karácsonyfát. A támogatásoknak

köszönhetően 64 gyermeket tudtak felruházni, akik az ünnepségen az öltözet mellé kaptak diót, almát, süteményt, kalácsot.

A pénzgyűjtés egy létesítendő árvaház alaptőkéjének gyarapítását is szolgálta. Zala megyének nem volt árvaháza, így az árvák sorsa egyének könyörületességétől függött. Meleg ruha hiányában télen sokszor nem tudtak iskolába menni, nyáron pedig munkára fogták őket. A belügyminiszter 1908-ban a szombathelyi menhelybizottság egyik helyettes elnökévé nevezte ki Ruzsics Károlynét. A király a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül a Koronás Arany Érdemkeresztet adományozta a Karácsonyfa Egyletet megalakulásától, negyedszázada vezető Ruzsics Károlynénak 1908-ban.

Évente egy-egy nagyszabású nyári és téli jótékony célú társas összejövetelt szervezett az egylet. 1901 nyarán a Baross ligeti vendéglőben konfettidobálással és virágpostával színesített táncmulatságot tartottak. Ugyanitt színielőadásra várták az közönséget 1898 júliusában. 1897-ben virágkorzós, kerékpáros díszfelvonulással tették népesebbé a nyári mulatságot. Az 1930-as években a vasúti vendéglő kerthelyiségében hagyománnyá váltak a jótékony célú kerti mulatságok tombolával, szépségversennyel – 1939-ben a főispánné, gróf Teleki Béláné védnöksége alatt zajlott az esemény.

A Kultúrházban gyermekek adtak elő mesejátékot 1936 pünkösdvasárnapján az egylet rendezésében és javára. Az Eleven mesekönyv jelenetei és más műsorszámok nagy tetszést arattak. Az előadást a „gyermekkultusz” jegyében rendezett második Göcseji Héten is megismételték.

A téli jótékony összejöveteleket szilveszter vagy farsang idejére szervezték meg. 1905 januárjában a Babatündér című látványos balettet adták elő az egerszegi kislányok. Az 1908. évi farsangi közvacsorán a Zala megyei gyárak termékeiből, zalaegerszegi bortermelők boraiból rendezett kiállításra felajánlott tárgyakat sorsolták ki. 1917 februárjában tea- és tombolaestély, 1926 telén Fehérrózsa est, 1932-ben Pettyes estély alkalmával gyűjtöttek az egylet részére. Az 1938. januári jubileumi bálon Teleki Béla főispán is jelen volt az Arany Bárányban.

A karácsonyi ünnepségeknek az évek során a kaszinón kívül a polgári iskola, az új óvodaépület, a Kummer kávéházban a társaskör helyisége, a gimnázium díszterme adott helyet Általában 70–90 gyermeket tudtak felruházni évente, 1903-ban például 57 fiú és 30 lány kapott meleg ruhát 1000 korona értékben. 1908-ban a főispán kislányai, Batthyány Marietta és Lujza saját kezűleg kötöttek, varrtak főkötőt, kézvédőt, kendőt a rászorulóknak.

Nagyszabású segélyezéssel ünnepelte félszázados fennállását az egylet 1933-ban, mintegy háromszáz gyermek részesült az adományokból. A Kultúrházban megjelentek az egyházak,

hivatalok, testületek képviselői és a tanítói kar. A ruhákon kívül 120 darab, finomságokat rejtő szeretetcsomagot osztottak ki a hatalmas karácsonyfa alatt. A Mennyből az angyal eléneklése után a gyermekek költeményeket szavaltak. Czobor Mátyás polgármester köszöntötte az ötvenéves egyletet és méltatta érdemeit. Az egyesület élén ekkor Czobor Mátyásné állt.

Az 1938 decemberi jubileumi ünnepségen a gimnázium dísztermében szintén közel 200 pár cipőt, 36 fiúöltöny, 50 leányruhát osztottak ki a három elemi iskola szegény tanulói között. Kettős szociális célt kívántak szolgálni, amikor a cikkek elkészítésével szegényebb sorú kisiparosokat, varrónőket bíztak meg.

A második világháború idején a szegény gyermekek felruházása mellett a katonák és a hadbavonultak hozzátartozóinak megsegítésére is folyt a gyűjtés. A Gosztonyi étteremben rendezett teaesteken a megye és a város előkelőségei is részt vettek. A polgármester felesége, Tamásy Istvánné, az egylet elnöke 1942-es beszédében kiemelete, hogy nem kötelességből, hanem szeretetből végzik munkájukat. A cipőket abban az évben csak a tartalékpénzből és Mindszenty József prelátus közbenjárására a vármegyei Karitász segítségével, valamint a Schütz cégtől kapott 500 pengőből tudták megvásárolni.

Az 1945 és 1950 közötti időszakban mintegy tíz és félezer civil szervezet feloszlatására került sor az országban, a zalaegerszegi Karácsonyfa Egylet 1946-ig működhetett.