Visszatekintő 2023. szeptember

Keszthely

Különleges autóval gazdagodott a keszthelyi Festetics-kastély hintómúzeuma

Különleges autóval gazdagodott a keszthelyi Festetics-kastély hintómúzeum. A 90 éves autócsoda sajtóbemutatóján sok vendég kihasználta a lehetőséget, hogy a hajdani főúri rezidencia előtt kiállított járművel fényképezkedjen. Lakatos Ferenc gyűjtő arról is beszélt, ez a Talbot anno a 24 órás Le Mans-i versenyre készült, ám 1935-ben megváltoztatták a kiírást, és a most Keszthelyre került kocsi a maga 1120 kilójával nehéznek számított, így nem indulhatott. Később azonban a francia Grand Prix-n mégis láthatta a publikum versenykörülmények között. Az autót a közelmúltban Magyarországon restaurálták. Ez az autó még vonzóbbá teszi a Helikon Kastélymúzeumot, szögezte le Farsang Csaba, a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőigazgató-helyettese. A bemutatón Tóth Csaba, a Vadászati Múzeum vezetője vezette a különleges autót, aki szerint az élmény felemelő volt. Elárulta, a kastély autógyűjteménye rendkívül népszerű, sokan kifejezetten ezért látogatnak el hozzájuk.

Irodalmi beszélgetés Szendrey Júlia évfordulóján Keszthelyen

A Balatoni Múzeumban "Nem csupán szavakat, de eszméket írna le a tollam" címmel rendezett konferencián emlékeztek meg az egyik legismertebb keszthelyi, Szendrey Júlia halálának 155. évfordulójáról a közelmúltban, tájékoztatott Szemes Péter esztéta. Noha nevét elsősorban nagy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor múzsájaként, feleségeként ismerik, maga is jeles alkotó volt, értékes verseket, meséket, mesefordításokat, naplójegyzeteket, levelezést hagyott az utókorra. A Keszthelyen a Szendrey-emlékháznál történt koszorúzást követően, az idén 125 éves Balatoni Múzeum tematikus időszaki kiállításához ("Petőfi, Szendrey, Keszthely") illeszkedve, Szendrey Júlia életének eseményeit és az életmű sokszínű szépségét mutatta be Gyimesi Emese irodalomtörténész és Lukács Gábor egyetemi docens, Szendrey-kutató beszélgetése. A rendezvényen Manninger Jenő polgármester mondott köszöntőt, aki kiemelte, hogy a város büszke neves szülöttére és nemcsak kötelező feladatának, hanem erkölcsi kötelességének is tartja a Szendrey-örökség őrzését, a kultusz ápolását és építését.

Tizedik alkalommal találkoztak a keszthelyi plébániák

Tizedik alkalommal találkoztak a keszthelyi plébániák. Ezúttal a Karmelita Bazilika adott helyet a programnak. Az eseményt azzal a szándékkal indította útjára a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Keszthelyi Csoportja, hogy a hívek megismerjék egymást, és lehetőségük legyen kötetlen beszélgetésre. A hagyományokhoz híven a filiák is csatlakoztak a találkozóhoz. A keszthelyi plébániák híveinek többször van alkalmuk egymással találkozni. A búcsúkon, a templomok nagyobb ünnepein vagy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének programjain látják egymást. A szomszédos településeken élők azonban kevésbé ismerik a keszthelyi híveket. Ezért jó alkalom a Plébániák találkozója, ahol a rendszeres résztvevők között mára már barátságok szövődtek, az újonnan érkezők pedig képet kaphatnak a közösség életéről, emelte ki Tál Zoltán, az Értelmiségiek Szövetsége Keszthelyi Csoportjának elnöke. Az eseményen a plébánosok mellett a káplánok és a ministránsok is részt vettek.

Nagykanizsa

Minden ország elemi érdeke, hogy részt vegyen az űrkutatásban – mondta Ferenc Orsolya Nagykanizsán

A jövő év vége vagy 2025 eleje az a lehetséges időpont, amikor újabb magyar utazhat az űrbe, ám ez egyelőre még csupán terv, s nagyon sok, részben hazánktól és a potenciális jelöltektől is független összetevőn múlik, hogy valóban így lesz-e. Erről az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferenc Orsolya beszélt Nagykanizsán. A villamosmérnök végzettségű, de jelenleg országgyűlési képviselőként dolgozó, s mellette egyetemi oktatóként is tevékenykedő Ferencz Orsolya a NagyON Kanizsa Egyesület által szervezett Polgári Esték közéleti rendezvénysorozatban volt a szintén parlamenti képviselő Cseresnyés Péter vendége. A találkozó során először értelemszerűen az űrkutatás került szóba, melynek során Ferencz Orsolya elmondta: a Magyar Űrhajós Program – angol mozaikszóval: HUNOR – keretében 247 jelentkezőből négy kiválasztott személy, három mérnök és egy orvos kezdhette meg a felkészülést egy tervezett űrutazáshoz. Ferencz Orsolya azt is elmondta: már most is rengeteg űreszközt használ az emberiség, az űrkutatás azonban a jövő szempontjából igazán fontos, ezért minden országnak elemi érdeke, hogy abban részt vegyen.

Megépül a vízelvezető rendszer Nagykanizsán

Hamarosan nekilátnak Nagykanizsán a Bocskai utcai csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítéséhez. A miklósfai városrészben található területen ugyanis évek óta problémát okoz, hogy a lezúduló csapadék nem tud elfolyni, ezért a pincékbe, garázsokba folyik a víz. Erről a minap Radics Bálint, a városrész önkormányzati képviselője adott tájékoztatást, aki elmondta: az utcában mindkét oldalon betonelemekből készült vízelvezető árok épül, megközelítőleg 31 millió forintból. A tervek szerint hamarosan szerződést köt az önkormányzat a kivitelezővel, majd a munkaterület átadását követően neki is látnak a munkálatoknak, hogy október végére, november elejére be lehessen fejezni a beruházást, mondta Radics Bálint, aki hozzátette: örül a fejlesztésnek, de már évekkel korábban is megoldódhatott volna az itt élők problémája. Ennek a beruházásnak a tervei már 2019-ben rendelkezésre álltak, s mikor az önkormányzat megkapta az 588 millió forintos kormányzati támogatást, jelezte, hogy kerüljön fel ez is a fejlesztési listára. Azonban az Éljen VárosuNK! Egyesület (ÉVE) frakciója még tárgyalni sem akart a javaslatról, többször is levették napirendről az ügyet. Végül jobb belátásra tértek, de közben eltelt három év, mondta a képviselő.

Szüreti gálaest telt ház előtt Nagykanizsán

Nagykanizsán a HSMK-ban "Várjatok még őszirózsák" címmel rendezte meg a Tüttő János Nótaklub a gálaestjét. Ezúttal a nótaklub a szürethez igazította a fellépését, melyen telt ház előtt szerepelhettek. Az élő zenei kíséretet a Liszt Ferenc díjas Szalai Antal és zenekara adta. Az eseményen fellépett még Farkas Rozika dalénekes és előadóművész, s a Zalagyöngye táncegyüttes. Az egész estés műsor programját Major Lajos és Németh Tibor állították össze. Az esten elhangzott: a 2000-ben alakult, jelenleg 17 tagú együttes átlagéletkora 77 év, a korelnök pedig a 88 éves Varga Gyula. Az eseményen megjelent Balogh László polgármester mellett Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, aki elmondta: a közösség büszke lehet a nótaklubra, akik nívós gálaműsort adnak.

Zalaegerszeg

Évadnyitó a Hevesi Sándor Színházban

A Hevesi Sándor Színház évadnyitó társulati üléssel megkezdte a 2023/2024-es évadot, amely 6 nagyszínpadi bemutatóval, a Tantermi Deszka és a Lázár Ervin programba válogatott darabokkal várja a közönségét. A teátrum október 15-én gálaesttel ünnepli alapítása 40. évfordulóját. Az évad feladatait dr. Besenczi Árpád igazgató sorolta, de előtte gratulált Ecsedi Erzsébet színművésznek az életmű díjhoz, amit e hónapban vehet át Budapesten, és Bálint Péter színművésznek, aki 50 éve vette át a színi diplomáját a marosvásárhelyi akadémián. A direktor hangsúlyozta, a magas színvonalú előadások létrehozása az elsőrendű feladata a színháznak, amellyel a 9200 darabos bérletcél teljesíthető. Tájékoztatott, hogy már szeptember 11-én játszanak, ekkor a Herkules című hőstörténet kerül a nézők elé, majd a pályázati lehetőséggel megvalósult Para című ifjúsági előadást is műsoron tartják. A Ballépés jobbra című vígjáték premierje szeptember 29-én lesz, október 13-án mutatják be az Indul a bakterház című falusi bohózatot. Január 19-én érkezik a következő premier: a Tartuffe című színművel Farkas Ignác Jászai-díjas színművész rendezi. Március 8-án kerül a színpadra először a Becsvölgye című színmű, melyet Szálinger Balázs írt, s Mihály Péter rendezi. Április 12-én az Annie, a kis árva című musicallal zárul az évad. A Tantermi deszka sorozatban pályázati forrásból mutatnak be két kortárs darabot.

Tanévnyitó a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjában

A Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központja megtartotta tanévnyitó ünnepségét. Idén 240 elsőéves hallgató kezdi meg a tanulmányait a zalaegerszegi kampuszon, ami rekordnak számít az intézmény életében. Az ünnepi tanévnyitót számos zalai szervezet és társintézmény tisztelte meg jelenlétével, a hallgatókat, hozzátartozóikat, a kollégákat először dr. Abonyi János rektorhelyettes köszöntötte, aki a családias zöld kampusz előnyeit emelte ki. Hangsúlyozta, a diákok jó döntést hoztak, amikor ezt az egyetemet választották, hiszen az országos oktatói kiválósági rangsor 2. helyén áll a Pannon Egyetem. Dr. Palányi Ildikó docens, a Zalaegerszegi Egyetemi Központ megbízott főigazgatója, a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg dékánja arra figyelmeztetett, hogy olyan problémák megoldására kell alkalmassá tenniük a diákokat, mely problémák még nem is jelentkeztek. Dr. Horváth Krisztián docens, a Mérnöki Kar dékánhelyettese a mérnöki hivatás biztos jövőjét emelte ki, dr. Czúni László docens, a Műszaki Informatikai Kar dékánhelyettese pedig Radnótit, Weöres Sándort idézve biztatta a fiatalokat arra, hogy szőjenek terveket, legyenek mindennek a javára.

Már két irányban közlekednek Zalaegerszegen, a Kosztolányi utcában

Szeptember végén hivatalos ünnepség keretében átadták Zalaegerszegen a forgalomnak az 1,8 milliárd TOP-os és állami forrásból megújult, a Balatoni út és a Béke liget között kétirányúvá vált Kosztolányi utcát. A beruházás második üteme hamarosan folytatódik. Balaicz Zoltán polgármester elmondta, az önkormányzat 2000-ben már tervbe vette a kétirányúsítást, a megvalósulásra mostanáig kellett várni. Jelenleg annyi infrastrukturális beruházás zajlik egyszerre a városban, amennyi az elmúlt 30 évben soha, jelezte Balaicz Zoltán. A Kossuth utca terhelésének csökkentése és a kerékpárosbarát közlekedés kialakítása volt a cél, ám fontos hangsúlyozni, hogy nem lesz sétálóutca a belvárosban – mondta a polgármester. A rendezvényen Vigh László országgyűlési képviselő ugyancsak a megnövekedett járműforgalom miatt kialakult közlekedési helyzetről, annak megoldásáról beszélt. Dr. Sifter Rózsa főispán kiemelte, Zalaegerszeg és Zala Vármegye sikereinek egyik kulcsa a beruházóbarát szemlélet. A Zala Vármegyei Kormányhivatal kilenc szervezeti egysége volt érintett a beruházásban, kiemelt szerep hárult a földhivatali, a közlekedési, a műszaki engedélyezési, valamint az építésügyi, örökségvédelmi, mérésügyi főosztály munkatársaira. A mintegy 300 napig tartó kivitelezési munkálatokat a Hydrocomp Kft. és az Inter-Tefu Kft. konzorciuma végezte.