A hősök tiszteletére szólít fel a nagykanizsai amatőr történelemkutató

Huszár András egy rövid bemutatkozást követően érdekes utazásairól beszélt, amelyek során számos Magyar Tiszti Arany Vitézségi éremmel és Magyar Arany Vitézségi éremmel kitüntetett hős nyughelyét kereste fel. Mesélt az életükről, hőstetteikről, a leszármazottaikkal való találkozásokról és arról, hogyan igyekszik méltó emléket állítani nekik. Szentgyörgyi Dezsővel kapcsolatban kiemelte: egy kis somogyi faluból indulva hódította meg az eget és végül ő lett a második világháború és egyben minden idők legeredményesebb magyar vadászpilótája. A repülés szeretete öröklődött a családban, hiszen fia a Malévnál szolgált pilótaként. Ő volt a „Hadak útján” hadtörténeti előadás-sorozat első előadója még 2022 áprilisában a nagykanizsai Halis-könyvtárban.

Hans-Ulrich Rudel, a híres zuhanóbombázó pilóta is szóba került, hiszen ő volt az egyetlen külföldi katonatiszt, aki kiérdemelte a Magyar Tiszti Arany Vitézségi érmet. Hihetetlen eredményeket ért el a csatamezőn, 2530 harci bevetés során 519 ellenséges harckocsit semmisített meg. Az előadó 2016-ban bajorországi útja során járt a sírhelyénél, éppen születésének 100. évfordulóján.

– Rendkívül fontos történelmünk jeles helyszíneinek felkeresése, ezért szeretne ellátogatni valamennyi nemzeti és történelmi emlékhelyre – mondta Huszár András. – Ezek közül számos kapcsolódik katonai múltunkhoz, a sárvári várban a Nádasdy Ferenc Múzeum termeiben a legmagyarabb fegyvernemnek, a huszárságnak állítanak emléket. A nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Múzeum ugyancsak kivételes helyszín, melynek megálmodója, lelke és motorja Deák Varga József volt. Józsi bácsi, ahogy a helyiek ismerték, szenvedélyes műgyűjtő volt, de restaurátorként is tevékenykedett. Életműve nemrég került be a Somogy Vármegyei Értéktárba kezdeményezésem nyomán. Nagybajom híres szülöttéről, Bozsoki János hadnagyról is szót ejtettem, akinek a tordai csatában mutatott bátorságáért adományozták a Magyar Tiszti Arany Vitézségi érmet.

A nagykanizsai előadó az elszakított területekre is szívesen ellátogat. Így jutott el például Kolozsvárra, ahol Fadrusz János monumentális Mátyás király-emlékműve mellett bejárta a Házsongárdi temetőt is, ahol az erdélyi magyar kultúra kiemelkedő alakjai is nyugszanak. A sírkert egyik érdekessége, hogy magyar, német, szovjet és román katonai parcella is található benne.

– Barankay József rohamtüzér százados életére és hőstetteire is büszkék lehetünk – folytatta Huszár András. – A hős egy bátor akció élére állt és az erős ellenséges tűzzel mit sem törődve katonáival kimentettek egy sárban elakadt értékes Zrínyi rohamtarackot. Ezért adományozták részére a Magyar Tiszti Arany Vitézségi érmet, de sajnálatos módon már csak posztumusz, hiszen 1944. július 13-án bombatalálat következtében hősi halált halt. A mai Ukrajna területén temették el és ott is nyugodott egészen 2012-ig, amikor magyar hadisírkutatók célzott kutatásai során megtalálták, beazonosították és exhumálták földi maradványait. Így aztán 68 év után katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra magyar földben, a budapesti Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában. Öt éve pedig közadakozásból állítottak emléktáblát a tiszteletére a Bács-Kiskun vármegyei Bácsalmáson, ahol a gyermekkorát töltötte.

Az előadó következő története vitéz nemes Molnár László főhadnagyról szólt. A kiváló vadászpilóta mindig bátran harcolt annak ellenére, hogy társaival együtt sok esetben felfoghatatlanul nagy túlerővel kellett szembenézniük. Utolsó bevetésén is ez volt a helyzet, amely során hősi halált halt. Halála napjáig hazánk legeredményesebb vadászpilótája a sopronbánfalvi hősi temetőben alussza örök álmát, végső nyughelyén repülőgépének légcsavarja látható. Huszár András is szervezett közadakozást, amelynek köszönhetően 2022. augusztus 14-én emléktáblát avattak Sopronban Molnár László tiszteletére. A rendezvényen jelen voltak a hős pilóta unokahúgai is, akik szeretve őrzik és ápolják emlékét.

Az amatőr történelemkutató említést tett két Zala vármegyei katonáról is, nevezetesen vitéz Szabadi Béla és vitéz Pataky Dezső őrmesterekről, akik a második világháború éveiben kiérdemelték a Magyar Arany Vitézségi érmet. Külön kiemelte: vitéz Oszlányi Kornél altábornagyot, aki Kaposváron született, de komoly zalai kötődéssel is rendelkezett. Ő volt a nagykanizsai 9. honvéd könnyű hadosztály parancsnoka a Don-menti harcok idején, ahol az utóvédek utóvédjeként, ők fedezték más egységek visszavonulását. Ezért a helytállásáért a második világháború során egyedüli magyar katonatisztként a Mária Terézia Katonai Rend Lovagkeresztjét adományozták neki. Dr. Szakály Sándor történész tavaly részletesen mesélt az életéről nagykanizsai előadásán, amelyet megtisztelt a hős katonatiszt három unokája, dédunokája és ükunokája is.

Huszár András nem véletlenül választotta a január 12-ei dátumot kaposvári előadásához. Ugyanis 81 évvel korábban ugyanezen a napon indították a szovjetek azt az áttörést, amely oly sok magyar katona életébe került. Sok tekintetben egyenlőtlen volt a küzdelem, de egy dologban a magyarok nem maradtak alul, ez pedig a virtus volt. Bátorság terén mindenképpen felvették a versenyt az ellenséges erőkkel.

Az előadó szavaiból kiderült, hogy mennyire fontosnak tartja a hadisírgondozást, a hőskultusz ápolását, valamint azt, hogy megemlékezzünk katonahőseinkről, akik sok esetben legdrágább kincsüket, életüket áldozták a hazáért. Előadását az alábbi idézettel zárta: „A rég meghalt ősök ismét újra élnek, ha nevüket őrzik hálás nemzedékek.”