A zsidóság tragédiája irodalmi művekben

Boris Hajdinjak történész, a maribori Zsidó Kulturális Örökségközpont igazgatója beszélt erről péntek este Lendván, a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott előadásán. Három szerző, az olasz Primo Levi, a Románia területén, Máramarosszigeten született, magyar nemzetiségű, majd a II. világháború után Amerikában élt Nobel-békedíjas Elie Wiesel, valamint a szintén magyar Kertész Imre legismertebb regényeit hozta fel példaként. Elmondta: ezek a művek a szépirodalom sajátos eszköztárának köszönhetően még érzékletesebben ábrázolják azokat a borzalmakat, amelyek az emberiség történetének legmegrázóbb eseményeit jelentik. A három említett író közös jellemzője, hogy leghíresebb regényeikben – Elie Wiesel Éjszakájában, a Primo Levi által írt Ember ez? című kötetben, valamint Kertész Imre Sorstalanságában – a náci koncentrációs táborok világával ismerkedhetünk meg. Boris Hajdinjak szerint utóbbi – amiért Kertész 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott – a legmegrázóbb magyar holokauszt regény, ami valaha is született. A történész elmondta azt is: ezeknek a regényeknek az ismerete hozzátartozik az alapműveltséghez, ezért különösen fontos, hogy a könyvet egyre ritkábban kezükbe vevő fiatalok figyelmét is felhívjuk rájuk.

A II. világháború idején, a holokauszt során a náci Németország és csatlósai mintegy hatmillió zsidó származású, vallású vagy identitású személyt végeztek ki ideológiai alapon. Szemléletük szerint ez a tömeges megsemmisítés jelentette az úgynevezett zsidókérdés „végső megoldását”. A mai Szlovénia mintegy 20 ezer négyzetkilométernyi területén egykor élt zsidók többségének is ez lett a sorsa. A legtöbb áldozat a Muravidékről került ki. Egyrészt azért, mert itt, pontosabban – Muraszombat és Lendva környékén – élt a legtöbb zsidó személy, tragédiájukban azonban az is meghatározó szerepet játszott, hogy 1941-ben ezt a térséget is visszacsatolták Magyarországhoz, amely maximálisan igyekezett a náci Németország által forszírozott „végső megoldásnak” megfelelni. A muravidéki zsidók többsége Auschwitzban lelte halálát.