Szobor és játék is egyszerre – játszótér avatása a zalaegerszegi Vizslaparkban

Már a felavatás előtt birtokukba vették a gyerekek Várnagy Ildikó homokozó és szaladgáló együttesét, Erdős János mászókáját, Szabolcs Péter kettős libikókáját, Marek Guczalski labda játszófalát és Szabados Árpád játékszobrait. A Zalai Hírlap 1976. szeptember 12-ei lapszáma riportban számol be a játszótér „honfoglalásáról”: „Puccsal foglalták el. Az augusztus 20-a körüli napokban jócskán hullott az égből az áldás és a frissen púpozott halmok mélyen átáztak. Mégis száz és száz gyerekvonult le az egerszegi Ifjúsági Park új játszóterére – valószínűleg hiába vontak volna zord atyai kordont a Vizsla-park köré. Ki tagadná, hogy a gyerekeknek óriási érzéke van a költészethez? Naiv képzettársításaik olyan szóképeket eredményeznek, hogy hallatán bár melyik költőt elfogja az irigység. Nos, mintha ez az üde, gyermeki szürrealizmus kelt volna életre a zalaegerszegi művésztelep alkotóinak keze nyomán. Szabados Árpád, Erdős János, Várnagy Ildikó, Samu Géza, Szabolcs Péter és a többiek úgy látszik, magukévá tették ezt a világot, sikerült fába fogalmazniuk a gyermeki fantázia játékait. Érdemes volt végighallgatni azt a kupaktanácsot is, melyen az új játékok gondolata megfogant. Szó sem volt itt holmi csapongó, ösztönös elképezésekről. A művészek megtervezték még azt is, hogy a tér hogyan illeszkedjék be a környezetbe, de sok esett a balesetveszélyről is. Ennek figyelembevétele például kissé korlátozhatja az alkotói kedvet, de nem csonkíthatja azt. Az egyik szobrász például így kiáltott fel: „Gyerekek, igazatok van ezzel a balesetveszéllyel. De ha csak ezt tartanánk szem előtt, akkor Magyarország összes játszóterét be lehetne tiltani!”