2024.02.13. 18:30
A régi farsangi szokás ma is él Csesztregen
Ma is él a községben az régi farsangi szokás, melyet húshagyó kedden idén is felelevenítettek, azaz összeadták a település "farsangi jegyespárját" nagyszámú közönség előtt a hagyományos maskuranap.
Régi farsangi szokás Csesztregen a babaesketés, a jegyespárt Bedő Róbert polgármester adta össze
Fotó: Korosa Titanilla
Kopecskóné Kocsis Judit, a Falubarát Egyesület titkára elmondta, hogy 1989-ben elevenítették fel újra a babák esketését egyesületükkel. Maga a maskurázás az egyik legfontosabb programja a községnek, a maskuranapon a családok várják este a jelmezbe öltözött falubelieket.
A helyi szóhasználat szerint maskurázás régóta hagyomány Csesztregen. Az 1900 évek elejére tehető az a régi farsangi szokás, hogy az egykor ott élt, ügyeskezű mesterember, Varga János által készített két szalmabábot - lány- és fiúbabát - összeházasítottak, s az „ifjú párt” kocsikerékre kötve vitték végig a községben egykor lóval húzva, most pedig már kistraktorral. Frigyük tiszavirág életű, csak éjfélig tart, majd kezdődik minden elölről. Az aktussal indítják el a maskurázást a faluban.
A népviseletbe öltöztette "fiatal párt" Bedő Róbert, Csesztreg polgármestere adta össze, aki elmondta, hogy ez egy különleges alkalom Csesztregen, évről évre, nem csak a falu központjában megtartott "esküvővel" adóznak a farsangi szokásoknak, hanem az intézményekben is, a gyerekek jelmezbe öltözve járják körbe a települést, az óvodások műsorral készülnek, kiszebábot készítenek, amit elégetnek és elűzik a telet. Este a felnőttek folytatják a maskurázást, s bár mára megváltoztak a szokások, nem csatlakoznak minden háznál, de idén így is 15-en jelentkeztek, hogy fogadták a jelmezeseket és összesen közel 100-an csatlakoztak a maskuranaphoz, mely késő este máglyagyújtással ért véget.
