Február végén zárul a zalaegerszegi Vega egyesület Erasmus pályázata

Az egyesület mintegy 65 ezer eurós támogatást nyert arra, hogy módszereket dolgozzanak ki és tapasztalatokat cseréljenek, melynek eredményeként a fiatalok figyelmét még inkább a csillagászat és az asztrofizika felé orientálják.

- Az volt a célunk, hogy a tudományokat, a természet- és műszaki ismereteket népszerűsítsük, ami egyben hazánk műszaki és tudományos fejlődését lendíti előre. Akár a gazdasági fejlődést is befolyásolhatja, ha az érdeklődő fiatalokból jó szakember, mérnök, kutató válik – összegezte a programot Dr. Csizmadia Szilárd, a Vega Csillagászati Egyesület elnöke. - Összesen négy projekttalálkozót szerveztünk, hármat Ausztriában, egyet Magyarországon. Programjainkon amatőrcsillagászok, hivatásos csillagászok, általános és középiskolai szaktanárok vettek részt.

Nagyon sok módszert tanultunk egymástól, hogy miként lehet a csillagászatot és asztrofizikát még jobban oktatni, hogyan lehet a fiatalokat az éjszakai csillagászati megfigyelésekbe és a nappali feladatokba bevonni. Sikeresnek értékeljük az együttműködést, tavaly az ispánki nyári projekttalálkozónkra több mint százan érkeztek, akik több napon át ismerkedtek a galaxisokkal, az Univerzummal. Kísérletek és gyakorlati csillagászati feladatok élőben történő bemutatásával számos jó módszert tanultunk egymásról, és megosztottuk egymással oktatási segédanyagainkat, tapasztalatainkat. Az egyik tanulság az volt, hogy még inkább megerősödött bennünk munkánk komolysága, felelőssége. Gondoljunk csak arra, hogy a 21. században már hét fizikai Nobel-díj köthető a csillagászathoz. Mondhatjuk, hogy jelenleg a tudomány egyik leggyorsabban fejlődő területe. Magyarországnak szüksége van a jól képzett szakemberekre, így fontos, hogy a tehetségeket idejében megtaláljuk. Ezt is segítette ez a projekt – mondta Szilárd.

Az egyesület elnöke hozzátette, mindhárom szervezet nyitott a további együttműködésre, ősszel újabb közös pályázatot szeretnének beadni. Az Erasmusos támogatásnak nagy előnye, hogy személyesen tudtak beszélni az amatőr és hivatásos szakemberek.

- A pályázat nélkül csupán elektronikusan, online térben találkozhattunk volna egymással, a személyes együttlét sokkal több lehetőséget adott, miközben barátságok szövődtek. Élmény volt látni, hogy a fiatalok egyre inkább kinyíltak, miközben gyakorolhatták az angol nyelvet. A két év alatt nem volt nagyobb felfedezésünk, de nem is ez volt a cél. Sokkal inkább arra törekedtünk, hogy minél többet megtudjuk arról, hogy a két szomszédos országban miként folyik a csillagászat és az

asztrofizika oktatása, hogyan nyerik el a fiatalok figyelmét, milyen módszereket használnak az általános és középiskolákban, valamint a 35 év alattiaknál. Nagyon jó volt látni, hogy a szaktanárok a saját iskolai szakköreikben azonnal alkalmazták a másiktól látottakat.

S hogy a Vega Csillagászati Egyesület milyen élményekkel, ismeretekkel gazdagodott az elmúlt két év során? Egyrészt elcsodálkoztak azon, hogy egy átlagos osztrák középiskolának milyen jól felszerelt csillagvizsgálója van. Szilárd mindazonáltal hangsúlyozta, megfelelő eszközök nélkül nem lehet komoly modern oktatást és ismeretterjesztést végezni, ám ez önmagában nem elég.

- Talán még a felszereltségnél is fontosabb, hogy meglegyen az a szakmai tudás és személyes vonzerő, ami által körénk gyűlnek a fiatalok és örömet, élményt adhatunk nekik. Csak remélni tudom, hogy a zalaegerszegi egyesület jó irányba halad, ezt a kívülállók, illetve a tagok ítélhetik meg leginákbb. Legyünk büszkék eredményeinkre. Ne felejtsük el, hogy az utolsó fizikai Nobel-díjasok között volt magyar, Krausz Ferenc, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet jelenlegi igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, aki megalapozta az attofizika* tudományát. (* Az attofizika a fizikának a fény-anyag interakciós jelenségeivel foglalkozó ága, amelynél attoszekundomos (10-18 s) fényimpulzusokat használnak az anyagban végbemenő dinamikus folyamatok feltárásához példa nélküli időfelbontással.) Másik érdekesség, hogy az interjút megelőző napon éppen amerikai és német csillagászokkal, egyetemi hallgatókkal együtt voltam terepen itt Berlinben, hogy megtaláljuk egy magyar csillagász által felfedezett kisbolygó becsapódásának nyomait. Jelentem, sikerrel jártunk – mondta örömmel a Berlinben dolgozó csillagász.

Szilárd az egyesület tagságának írt levelében arról számolt be, hogy az 1 méteres 2024 BX1 jelű kisbolygót (vagy meteoroidot) Sárneczky Krisztián fedezte fel a piszkéstetői 60 cm-es Schmidt-távcsővel. Azonnal jelentette gyanús mozgása miatt egy nemzetközi csillagászati központnak, ami hamar kiszámította az adatokból, hogy még a felfedezés éjszakáján, pár órával később be fog lépni a Föld légkörébe, tűzgömbjelenséget okoz és becsapódik valahol Észak-Németországban. Krisztiánnak ez a harmadik ilyen felfedezése, eddig összesen nyolc ilyen előrejelzett becsapódás történt, amiről a VCSE honlapján is olvashatunk. A múlt hét közepén lengyelek találták az első darabokat, majd mások is – köztük Szilárd – sikerrel jártak. A zalaegerszegi egyesület elnöke a munkahelye, a DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) és a berlini Természettudományi Múzeum közös keresésén vett részt.