Negyven év a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban

Ehhez hasonló mondatok, csendes gondolatok fogalmazódtak meg mindazokban, akik ott voltak a Hevesi Sándor Színház alapítása óta eltelt negyven esztendő sikereit, nagy pillanatait számba vevő esten a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A Lokálpatrióta Klub kérésére, Iványi Ildikó klubvezetővel folytatott beszélgetés bontották ki a teátrum négy évtizedét. A múlt- és jelenidézésben dr. Besenczi Árpád Jászai díjas igazgató, dr. Gyimesi Endre Zalaegerszeg korábbi polgármestere, irodalomtörténész, a Pannon Írók Társasága elnöke és Szemes Béla tanár, számos előadás méltatója volt a partner.

Dr. Gyimesi Endre, aki az őszi zalai színháztörténeti konferencián előadásában tágabb összefüggésbe helyezte a zalai teátrumi kezdeteket, a színjátszás megyebeli helyszíneire is kitérve, ezúttal a Hevesi Sándor Színház első húsz évet vette górcső alá. Azalatt a húsz esztendő alatt 195 darabot játszott az 1982-es előévaddal, majd 1983-as első évaddal működését rengeteg politikai tárgyalás, előkészítés után kezdő zalaegerszegi színház. Évadonként 14-15 előadással szolgálták a közönséget, ezek között a beavató színházi programok a fiatalok nézővé nevelését szolgálták.

Gyimesi Endre a Zala Vármegyei Levéltárban őrzött fényképfelvételekkel lepte meg a Lokálpatrióta Klub összejövetelének résztvevőit. Így azonosíthattuk a képeken a legendás kezdő társulat tagjait, és a vendégművészeket is. A kezdés kiemelkedő eseménye volt a Szegedről vele érkező színészekkel együtt színházat alapító Ruszt József Kossuth-díjas rendező által színpadra állított Az ember tragédiája, melyben a zalaegerszegi születésű Gábor Miklós színművész alakította Lucifer szerepét. Őt is  megidézték a fényképfelvételek, de Barta Máriát, Máriáss Józsefet, Hetényi Pált, Áron Lászlót, Nemcsák Károlyt, Szalma Tamást, Fekete Gizit, Rátz Tibort, Balogh Tamást, Avar Istvánt, Gálffy Lászlót is láthattuk a még fekete-fehér fotókon. És persze még sokakat, akik közül már jónéhányan nincsenek közöttünk.

A színház különleges vállalkozása volt a Nádasdy Kálmán nevét viselő Színészképző Stúdió, amely több, ma már a társulat törzsgárdáját adó színművészt adott Zalaegerszegnek és a hazai színjátszásnak.  A Hevesi Sándor Színház országos hírnévre tett szert a Nyílt Fórum sorozattal, amely drámaíróknak adott lehetőséget arra, hogy "élőben", színészekkel alakíthassák darabjaikat. Az első két évtized meghatározó színfoltja volt a képzőművészeti tárlatok sora, melyért Boncz Barnabás színházi titkár felelt. Az összefoglaló megmutatta, a nagy hatású előadásokon túl hányféle módon tette emlékezetessé magát a színház, rászolgálva az azóta is használt meghatározásra: a zalai kultúra zászlóshajója.

A Ruszt-korszak után Halasi Imre igazgatói működése fémjelezte az 1997-ig tartó időszakot, mondta Gyimesi Endre. A korszak végén játszott Csárdáskirálynő nagy színházi pillanatokat hozott Zalaegerszegre, Egervári Klárát és a színészeket az előadás után az utcán ünnepelte a közönség. Nemzetközi sikereket hozott ez az időszak, három város (Graz, Ljubljana, Zalaegerszeg) együttműködésében született a Theatrio fesztivál.

Halasi Imrét 2009-ig Stefán Gábor követte az igazgatói székben, őt erősítette Bereményi Géza és Bagó Bertalan. Az arany ára, a Kurázsi mama, A hegedűs a háztetőn, és nagyívű Shakespeare-széria (Hamlet, Macbeth, III. Richard) jellemzi ezt az időszakot, a lapunkkal közösen szervezett Falujárás sorozat pedig  a zalai községeknek nyújtott színházi élményt. Erre a korszakra esett az épület felújítása, amire ma újra nagy szükség lenne, különösen a kor igényeinek megfelelő színháztechnika hiánya nehezíti a művészek munkáját. A siker számai: 2003-ban, húsz évvel az alapítás után 9300 bérletese volt a színháznak.

Tizennégy évvel ezelőtt érkezett a Hevesi Sándor Színház élére dr. Besenczi Árpád. Ennek az időszaknak a leltárát Szemes Bélától kaptuk, aki a prózai előadásokat emelte ki a repertoárból, fontosnak tartva a kötelező olvasmányok színrevitelét is. Szólt a vendégrendezőkről, akiknek a jelenléte inspiratív módon hat a színészekre.

A jelenlegi igazgató, akit néhány héttel korábban e sorok írójának is volt módja faggatni az újraéledő Művészbejáró az Orgonában (az Ady utcai helyszín már a Gofrim nevet viseli)  sorozat keretében, először és ezúttal is megidézte a saját színészi pályája kezdeti időszakát. Megtudhattuk, hogy Besenczi Árpádot Pécsett gimnáziumi tanára, dr. Tóth Károly indította el a színházművészet szeretete felé. A színművészeti helyett a jogi egyetem hallgatója lett, így került előfelvételis katonaként Zalaegerszegre. Ahol természetesen a színház akkori előadásait is megnézte, sőt, a laktanya színjátszói között játszott, "női ruhában", utalt a katonaságbeli szereposztás kényszereire. Sokat köszönhet Lengyel Györgynek, aki a pécsi színházban, szülővárosában számos szereppel bízta meg. Ő volt a korszak legfiatalabb Ádámja. Majd Budapest következett a pályafutásában, ahol filmszerepek, tévés produkciók és a szinkron is ellátta feladattal. A Csa-csa-csa című film rendezője a fülei miatt választotta őt, mesélte. Nagy ismertséget hozott számára a Szeszélyes évszakok és a Csíííz című tévéműsor, a vígjátékok közel állnak hozzá, akár színészként, akár rendezőként. A József Attila Színházban 15 évig szerepelt a Miniszter félrelép című komédiában. Komolyabb darabok közül a Hedda Gablerre és a Nórára emlékszik szívesen. Az Üvegtigris című film Dezsője szegélyezi a filmes utat.

Bár leszerelve úgy gondolta, Zalaegerszegre soha többé, a sors mégis úgy hozta, hogy 2010-ben sikerrel pályázta meg a direktori széket. Az első években Sztarenki Pállal alakították a műsortervet, az utóbbi esztendőkben maga keresi a 34 tagú társulat adottságainak megfelelő és a közönség igényeit kielégítő darabokat. Sok szövegkönyvet olvas, s ritkaságszámba menően, már az előző év novemberében összeállítja következő évad repertoárját. Erre a vendégművészek miatt is szükség van, olykor nehéz a párhuzamos munkákat összehangolni. Mindig hangsúlyozza, az egyetlen játszóhely behatárolja a lehetőségeket. Az a színház, amit nem néz senki, az nem az ő színháza, szögezte le, a közönség 7-10 óra között dönt. Az ő álma az, hogy ott legyen a néző az előadás végén is. A vidéki színháznak kötelessége sokféle igényt szolgálni, ezért tartalmaz a repertoár zenés darabokat, vígjátékokat, a középiskolás kötelezők közül egyet, tantermi deszka-darabot és egyet a komolyabb drámairodalomból. Szereti, ha lehetőség nyílik a magyar kortárs darabokat színre vinni.

A Covid a 2019-es 12 ezer bérletből 3500-at hagyott, mostanra már újra 8000 ezer fölötti a bérletet vásárlók száma a Hevesi Sándor Színházban. Készülnek a 2024/2025-ös évadra, pár nap múlva ki is derül, mit láthatunk.