Esztergályhorváti turisztikai fejlesztései, barangolás dombokon, tópartokon

– Két nagyon szép tavunk is van, a mellettük nyíló betonút vezet a szőlőhegyre. Innét gyönyörű panoráma nyílik, s ha elérnek egy nagy kőkereszthez, megérkeznek a község pincéjéhez. Ha visszajönnek a tóhoz, menjenek tovább Nagyhorvátiba. Ez is Esztergályhorváti része, de megérdemlik, hogy kint legyen az ősi községnévtábla, mert ez a falu kezdetektől végig megvolt, míg Esztergályt a török elpusztította…

A Gellért-hegyen nagy kanyarulatokat véve helyezkednek el a szőlőbirtokok, s a kertekben álló, többnyire elöregedett pincék. Több pince egykor igényesen kialakított homlokzatán ezernyolcszázas évekbeli évszám díszeleg. Feltűnően jó minőségű a hegyoldalban kanyargó betonút, amely szinte minden kertet érint. A hegy tetején lévő parcellák egyikén futunk össze Egyed Tiborral és Vörös Józseffel, szőlőt metszenek.

– Apámék úgy tartották, hogy akkor kell metszeni, amikor a barackfavirág belehullhat a boroskorsóba. Már hullik a barackvirág, pedig még nincs itt az ideje. Tenni kell, amíg bírjuk! Az az igazság, hogy lassan eljár felettünk az idő. Nem olyan régen erre mindenütt szőlő volt, most meg, jó, ha fölszántották a földet. Az idén én is kivágom a szélső két sort, mert az még hagyományos művelésű. Annyi bor sem kell már – fest gyors hegyképet Egyed Tibor.

Szépen művelt szántók s nagyobb gyümölcsösök is váltogatják egymást a hegyen. A távolban megcsillan Zalavár templomának tornya, a Kis-Balaton víztükre, s felkéklik a Badacsony hegye is. Gyönyörű vidék, szívesen kerékpároznak erre a túrázók…

Nagyhorvátiban, a csöpp falu helyiségnévtáblája mögötti ház udvarán fehér sátrak sorakoznak. Az előttük lévő keresztnél egy fiatalember kisgyermeket tol babakocsiban. Megkérdezzük, mire véljük a sátortábort?

– Semmi különös nincs benne, a sátrak a miénk. Budapestről költöztünk a faluba, és a sátrakban a holmink egy része van még. Hogy miként kerültünk ide? Ilyen helyet szerettünk volna, s rátaláltunk erre a gyönyörű vidékre. Régebben is falun éltem, egy kis nógrádi faluvégen, s most is sikerült szélső házba költözni. Csöppnyi falu Nagyhorváti, s ezt is alig lakják, több házat csak hétvégi házként, illetve nyaralóként használnak a tulajdonosaik, akik között több a külföldi – mondja Petrovics Péter, aki a feleségével és két szép kutyájukkal sétálni indul a műúton, melyen, a táblák mellett, az aszfaltra is felfestették a kerékpárút jelzését. Kerékpárral innét Zalaszentmártonba lehet eljutni. A házak romantikus környezetben helyezkednek el, varázslatos a kis templom is, melyet 1903-ban építettek.

A tavakon kócsagok, gémek s hattyúk is láthatók, számos vízimadár él ott. Visszaérve a faluba, az egyik portán alpakákat fedezünk fel.

– Őket fűnyírónak tartjuk, békés, szelíd állatok – mondja Siewert András tulajdonos.

Brunner Tibor polgármester az önkormányzat székházában kinagyított térképen mutatja meg Esztergályhorváti közigazgatási területét. A Kis-Balaton felől, a Zalavárra átvezető úttól kezdve a másik irányban egészen Zalaapátiig nyúlik a falu földje, Zalavár és Sármellék felől a Zala folyó jelenti a határt.

– A mi határunk szélén kezdődik a Kis-Balaton vízi világa, vagyis Esztergályhorváti a Kis-Balaton kapuja. A másik oldalon pedig, Zalaapáti felé itt van a termálvölgy kapuja is. Innét ugyanis mindössze húsz kilométerre található Zalakaros és Kehidakustány, Hévíz, de erre lehet eljutni Zalaszentgrótra és Lentibe is. A falunkon átmennek a térségbe vezető kerékpárutak is – sorolja Brunner Tibor.

Esztergályhorváti nem régi település, 1966-ban jött létre Esztergály és Nagyhorváti egyesítésével. Esztergály első említése viszont 1273-ból való, Nagyhorvátié pedig szintén a 13. századból datálódik. A törökök 1568-ban Esztergályt elpusztították, de eldugottságának, berkes területének köszönhetően Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

– 1750-ben Mária Terézia német családokkal telepítette újra Esztergályt, s a zalavári apátság birtokát. A mi családunk ősei is ekkor érkeztek ide. A hetvenes években a két település között folyó patakra két víztározót is építettek. A tavak helyén régen sertés- és lólegelők voltak, s valamikor ezen a részen hét malom is megélt – említi  Brunner Tibor, aki a Covid-járvány időszakára is visszatekint, hiszen ezt az időszakot a jövő tervezésére fordították.

Felújították az 1959-ben épült kultúrház tetőszerkezetét, kicserélték a nyílászárókat, amelyeken már átfújt a szél. A nagyterembe cserépkályhát raktak, hogy spórolni tudjanak a hétszeresére nőtt gázáron. A felújítást a további belső rekonstrukcióval szeretnék folytatni. Következett a polgármesteri hivatal renoválása, amely az orvosi rendelőt, két könyvtárat s egyéb helyiségeket is magába foglal. Ehhez a faluprogramban nyertek 36 millió forint támogatást. Sikeresen szerepelt Esztergályhorváti a Balaton Fejlesztési Tanács közösségitér-fejlesztést célzó pályázatán is, az elnyert 18,7 millió forint vissza nem térítendő támogatásból tovább fejlesztik a rendezvényparkjukat.

– A színpad már áll a kerékpáros pihenő mögött, de újabb kerti kiülők is készülnek. Közösségi kemencét is építünk modern vizesblokkal, de lesz a területen elektromos áramellátás és wifi is. Fontosak a közösségi programjaink is, tavaly ősszel már a negyedik alkalommal rendeztük meg a szüreti fesztivált, s először tartottunk lecsófesztivált - sorolja a polgármester, akivel kimegyünk az új temetőhöz, melynek közelében épült fel a szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság két modern épülettömbje, amelyben 24 gondozottat rehabilitálnak.  

– Elkészültünk további két utca felújításával is, a temető mellett pedig a hegyről levezető út mentén kő támfalat emeltünk, amely mellett úgynevezett sankolót alakítottunk ki. A sankoló szikkasztja, lecsendesíti a hegyről lezúduló áradatot, amely iszapos hordalékával mindig elöntötte a falu főutcáját – mutatja a temetőhöz vivő út menti létesítményt a polgármester.

Visszaérve a faluközpontba, megnézzük a templomot, melynek külső vakolása, szigetelése nemrég fejeződött be.

– Megemlítem Cséry Gergő pacsai plébánost, aki az itteni hívek lelkét gondozza, s mindent elkövet azért, hogy az egyházi létesítményeink megújuljanak. Szeretnénk, ha a Horvátiban lévő, 1903-ban épült kistemplomunk felújítására is sor kerülne. Gyűjtjük a pénzt, hogy segíteni tudjunk, ha az egyház a megújításába belefogna.

Végezetül Bárándpuszta közelében, a Zala folyóhoz invitál Brunner Tibor. Bárándpusztán egykor az apátság partoldalba ásott borospincéje volt, ami most magántulajdon. Közelében, jól kiépített töltésen érjük el a Zalát, amely itt már komoly folyó. A töltés lényegében a Kis-Balaton széle, túloldalán már a berek világa húzódik, vízben álló öreg fákkal, bokrokkal, vadkacsákkal. A kerékpárosok a töltést is használhatják, amelyre a Zalaapáti, kerékpárosok számra épült Mária-hídon lehet felhajtani.

Szelíd ez a táj, magához ölel a vidék…