Marcell a tatamin tanult meg járni - ma Nagykanizsán az NTE 1866 judo szakosztály edzője

Családi vállalkozás

Édesanyjától, a nemrégiben ebben a rovatban szereplő Mester Józsefnétől (https://www.zaol.hu/helyi-sport/2024/01/harmincnegy-eve-a-judo-buvoleteben-el-mester-jozsefne) tudjuk: Marcell a tatami szőnyegen tanult meg járni, vagyis a sportág alapjait már korán magába szívta.

- Ez tény, de szerettem is ott lenni, figyeltem az edző szüleimet, ahogy a többi nagyobb gyereket is - mesélte a 38 éves Marcell. - A judo akkor, ott örök szerelem lett. Nem mondom, más sportokba is belekóstoltam az évek alatt. Az aktív versenyzői pályafutásom alatt hatalmas élményt jelentett, ha másik városba lehetett utazni, ahol korábban soha nem jártunk. A versenyzés után esténként összeverődött a jó kis társaságunk, csavarogtunk a fővárosban. Olyan lendületet adott, ami közben kinyílt a világ, megismerhettem más élettörténeteket és versenyzői pályafutásokat, ismeretségeket kötöttünk. A judo egyenes tartást, erőnlétet és magabiztosságot ad a művelőjének. Ezért szippantott be végérvényesen ez a világ.

Örök szerelem a judoval

Hozzátette: a versenyeken elért sikerélmények szintén segítették abban, hogy tudatos és szorgalmas legyen a sportágban. A serdülő korosztály magyar bajnokságán ezüstérmet szerzett, illetve abban az időszakban horvát bajnokságot nyert. Ekkor nagyon jól érezte magát, hiszen az utóbbi korosztály magyar válogatott kerettagja lehetett. Ebbe annak idején sok energiát fektetett.

- A judo edzés már bő egy órával előtte a készülődéssel elkezdődik, olyankor lelkileg és fejben is rendet kell tenni - mesélte. - Ilyenkor átgondoltam az egész tréninget, hogy mit szeretnék és miként győzöm le azt az ellenfelet, aki a másik edzésen lenyomott. Ezután a tisztelet jeleként meghajlunk, megadjuk a tiszteletet a tataminak, a teremnek és az edzőknek. Ezt követi a bemelegítés és a technikák csiszolása, és a különféle gyakorlatok tökéletesítése. Jó sok képzavarral élve a mestereim, a Mesterék, vagyis a szüleim voltak, akikkel nem volt egyszerű. Gyerek fejjel másként éltem meg, ha valami nem úgy sikerült fent a tatamin akkor duplán jött a leszidás, viszont a sikerek nagyon édesek voltak. Felnőttként persze átértékelődtek a dolgok és büszke vagyok arra, hogy édesapám és édesanyám is a legjobbat akarták, büszke vagyok rájuk, a példaképeimmé váltak.

Sérülések után edzői karrier

Marcell aktív versenyzői pályafutásának 2001-ben egy térdsérülés vetett véget. Hosszú ideig, 15 évig nem indult viadalokon, de a judo megmaradt az életében. Aztán az edzői képesítés megszerzését követően úgy érezte elérkezett az idő visszatérni!

- Már szenior korosztályban, másod- és harmadosztályú versenyeken újra meghajolhattam a tatami előtt - folytatta. - Pontszerző helyeket szereztem, nem szólt másról, mint az élményszerzésről. Újabb kihívásként 2018-ban bekerültem a Magyar Honvédség állományába, ahol küzdősport tornákon szerepeltem nagykanizsai színekben. Ezeken a judohoz hasonló szabályrendszerre épülő küzdelmekben a dobogóra is többször felléphettem.

Az NTE 1866 judo szakosztályának edzője mára a gerincsérve miatt felhagyott a keményebb megmozdulásokkal, igyekszik a fiatalokkal megszerettetni a sportágat. Legnagyobb élménye, hogy kislánya, a 9 éves Mester Emese megszerette a judot. Már két háziversenyen is bizonyított, s Marcell reméli, hogy kitart és a családi hagyományokat továbbviszi.  

Mester Marcell a stafétát Molnár Józsefnek, a judo sportág nagykanizsai meghonosítójának adta át.