Mikroműanyagok: Ürge-Vorsatz Diána klímakutató zalaegerszegi előadása a szennyezésről

A CEU professzora, az egyetem Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai Központja igazgatója, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke a mikroműanyagok támájban tartott szuggesztív, figyelmeztető, egyben kevéssé szívderítő előadásban tényekkel, tendenciákkal mutatott rá arra, amit mindannyian sejtünk, ránk, emberekre nézve nagyon nem lesz jó vége a Föld kizsigerelésének,  azon belül is a műanyagok elementáris térnyerésének.

Mikroműanyag mindenütt

A mikroműanyagok volt a közelebbi témája a Kereszturyban zajlott estnek, a mérséklésükre ösztönző eszmefuttatáson túl a hétgyermekes professzor azzal tette nyomatékossá mondandóját, hogy saját aznapi öltözékén tartott „tárlatvezetést”. A család legtöbb ruháját használtan vásárolja a jelenleg Bécs, Budapest és a nagyvilág között ingázó tudós. A környezetterhelést enyhítő személyes körülményt a gyerekei is elfogadták. A cipője bőrből készült, a harisnyája és a ruhája pamutból, de még a fülbevalója is pamut, amit a lánya horgolt, mutatta a piros ékszert. Ehhez képest a bár nagyon kellemes járást biztosító és meleg színekkel ékes padlószőnyeg a lába alatt biztosan, de talán még a bordó függöny mögötte is műanyag. A szemléltetés nem ért véget: a papírtáskából  pihe-puha műszálas pulcsit húzott elő, valamint a főbűnöst, az ásványvizes flakont.

Ugyanis, míg előbbiek levegőbe kerülő részecskéit belélegezzük, utóbbinak a kupakját lecsavarva, majd a szánkhoz vége szépen le is nyaljuk a súrlódás nyomán leváló mikroműanyag darabokat. (Csapvíz, csapvíz, javasolta a tudós.)

A teázás sem úszta meg, a tetszetős műanyag filter áztatása után több milliárdnyi mikroműanyag részecskét nyelünk  le egy csésze teával. És akkor a mosás: ruhakilónként 2-4 millió mikrorészecskét küldünk a szennyvízcsatornába. Ma már az emberi méhlepényben is megtalálható a mikroműanyag, tehát az újszülöttek ezzel jönnek a világra. Felelős továbbá a férfiak nemzőképességének lefeleződéséért, az agyba kerülő anyag pedig például a Parkinson-kórért.

A mikroműanyag 5 milliméternél kisebb

Tágítva a kört, Ürge-Vorsatz Diána jelezte, 2000-re több lett a mesterséges anyag a világon, mint a természetes, egészen pontosan háromszor több. A probléma nem csak a mennyiséggel van, hanem azzal, hogy a műanyag jó része nem bomlik le, csupán apróvá, 5 milliméternyinél kisebb darabokká esik szét fizikai és kémiai behatások, például napsugárzás révén. A szabad szemmel nem látható műanyag ellenség természetesen kevéssé zavar bennünket.

Miért kedveljük, használjuk mégis?

Mert könnyű, olcsó, tartós, strapabíró, biztonságosabbá és egyszerűbbé teszi az életünket. Az élelmiszerek csomagolásakor még higiéniás előnyökkel is szolgál. A polimer vegyületben nagyon sok molekula kötődik változatosan egymáshoz, ez okozza kedvező tulajdonságait.

– Amit eddig gyártottunk, az mind velünk van – hangzott a drámai mondat.

Hol van az, amit kidobunk, nem használunk? Hulladéklerakóba tettük kevesebb, mint negyedét, 8 százalékát elégettük, ezzel meg a légkörbe küldtük a rákkeltő anyagokat. A szelektív gyűjtés pedig jó is meg nem is, az újrafelhasználhatóság nehézsége miatt. Az összes eddig keletkezett, és már eredeti funkcióra nem használt műanyagnak csak a 7,5 százalékát sikerült újrahasznosítani, mutatta a statisztikát Ürge-Vorsatz Diána, hozzátéve, legfeljebb kétszer lehet, sok energia felemésztésével ezt az eljárást alkalmazni ugyanazzal a műanyaggal. A legjobb eredmények a PET-palackkal érhetők el.

Hol állomásozik a műanyag?

A fejlett világ  négy évvel ezelőttig Kínába utaztatta, csakhogy ma már Kína sem kér belőle, egészen kis része megy el ma Indonéziába. Így lett hirtelen probléma, ezért vettük észre, hogy fast fashion ruhahegyek állnak Dél-Amerika sivatagaiban, hogy az óceánok és a bennük lakó állatok tele vannak műanyaggal, a turistákat vonzó szigetek partjait elárasztja a műanyag szemét, a tengerek felszínén kontinensnyi hulladékszigetek úsznak. Következmény: az egészséges táplálkozás eleme, a hal kerülendő élelmiszernek minősül. (Ugyanez a helyzet a trendi tengeri sóval.) Halhoz nem kell műanyag zacskót kérni a boltban, ott van a halban, mutatta egy karikatúrán az előadó.

Mikroműanyag a talajban is 

A műholdak is látják, hogy a tengeráramlások miatt a Csendes-óceán trópusi égövi területein már 300 mérföld hosszúságú műanyag sziget úszik. Még csak most kezdjük mélységben megérteni a mikroműanyagok okozta következményeket, mondta a tudós, a vészharangot kongatjuk ugyan a nejlonzacskóba belegabalyodott teknős fotójával, de ez csak a jéghegy csúcsa. Példa: az algák nem csak szerves anyaggal, hanem műanyaggal is táplálkoznak, emiatt széndioxid-megkötő képességük gyengül, amiből egyenesen következik a felmelegedés.

Sajnos a termőtalaj sem mentes a műanyagtól, hívta fel  a figyelmet a professzor a kevéssé reflektorfényben lévő körülményre. Eddig is zavarta, hogy inkább a Föld vizeiről beszélünk, mondta, főleg, amikor Kenyában látta, a házépítéskor méter mély metszetben műanyagot tartalmazott a föld. Egyelőre nincs protokoll a talaj mikroműanyag-szennyezésének a csökkentésére, pedig a talaj mikrobiomjának egészségétől függ a bélflóránkon keresztül a miénk.