2024.03.29. 09:00
Nagypéntek: emlékezés Jézus Krisztus szenvedésére és kereszthalálára
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyet a hívők Jézus Krisztus kínszenvedésének, kereszthalálának és temetésének emlékére szentelnek. Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap nagypéntek, dátuma évente változik, március 20. és április 23. közé eshet.
A római katolikus egyházban ezen a napon nem mutatnak be teljes szentmisét, mivel a katolikus hagyomány szerint maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ezért kimarad az átváltoztatás (konszekráció), csak igeliturgia van, áldoztatással. Ezt nevezzük csonka misének is.
A nagypénteki szertartás három fő részből áll:
- Igeliturgia: olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel emlékeznek meg Isten szenvedő szolgájáról, majd János evangéliumából felolvassák vagy eléneklik Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
- Kereszt előtti hódolat: körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve a hívők kifejezhetik hálájukat és imádatukat a megfeszített Krisztus iránt.
- Szentáldozás: a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel áldoztatnak
A szertartást egyszerű könyörgés zárja, áldás és elbocsátás nélkül.
A nagypéntek a gyász és a befelé fordulás napja, amely lehetőséget ad a hívőknek Jézus Krisztus szenvedésének mélyebb átélésére, a megváltás misztériumának elmélkedésére.
Ajánlott böjti ételek nagypénteken:
- Halételek
- Hüvelyesek
- Gabonafélék
- Zöldségek
- Gyümölcsök
Hagyományos nagypénteki szokások:
- Virrasztás a templomban
- Keresztútjárás
- Böjt
- Csendes pihenés
A nagypéntek a keresztény év egyik legfontosabb napja, amely lehetőséget ad a hívőknek a lelki megújulásra és a hit elmélyítésére.