Tisztelgés a hős elődök előtt Zalabesenyőn és Botfán

Nemzeti ünnepünk jelentőségét Gecse Péter alpolgármester, a településrészi önkormányzat vezetője méltatta. Ugyancsak ő mondott ünnepi beszédet a botfai temetőben emelt hősi emlékműnél rendezett megemlékezésen is, amit Salamon Gyuláné verssel és Nagy Sándorné katonadallal színesített. A rendezvényen a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület katonái álltak díszőrséget. A temetői megemlékezés után a botfai városrészi ünnepséget az Erdődy-Hüvös kastélyban berendezett "forradalmi kávéházban" tartották. Az Összefogás Botfáért Egyesület szervezésében "A Haza minden előtt" címet viselő "színdarabban" felelevenítették 1848 emlékezetes eseményeit, a műsorban felléptek az egyesület tagjai, közreműködött a Botfai Citerazenekar. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Balaicz Zoltán polgármester is.

Az 48-as ünnepi előadás zenei művészeti vezetője Némethné Némethy Csilla, művészei vezetője Salamon Anett volt. Petőfi Sándort Gaál Tibor, Szendrey Júliát Kocsis Maja, Szendrey Máriát Gecse Janka, Lelkes Ádámot Illyés Gergely, Jókai Mórt Dömötör Balázs, Vasvári Pált Gecse Péter alakította, a jelenetekben szerepelt Bíró András, dr. Illyés Zoltán, Kocsis Erik, Olasz Tamás, Lövei Gergő, és Szakony Marcel.

Zalaegerszeg mindkét déli városrészének - mint ünnepi beszédében Gecse Péter kiemelte, - több okuk is volt az ünneplésre. Zalabesenyőn a reformkor szellemi pezsgése, az 1848-49-es forradalom lelkesedése a településükhöz kötődő ifjakat, élükön a Skublicsokat is tűzbe hozta - a műemlék kápolna falán márványtábla őrzi Skublics Istvánnak, a szabadságharc hős őrnagyának és a besenyői honvédeknek az emlékét. 

A Skublicsok nemcsak lelkesedtek, hanem katonának is álltak, amikor "Kossuth Lajos azt üzente", sőt, már azt megelőzően is. Közülük többen is fegyvert fogtak a hon védelmére. Skublics Gyula hadnagyként, majd főhadnagyként harcolt az egyik huszárezredben, testvére, Kálmán a 7. honvédzászlóaljban állt helyt. Skublics István az 5. honvédzászlóaljban főhadnagyként, századosként, majd őrnagyként, zászlóaljparancsnokként szolgált. 

Világos után 10 évi várfogságra ítélték, a kiegyezést követően Zalabesenyőben telepedett le, s ott gazdálkodott, ahol apai nagyszülei birtoka volt. A korabeli iratok alapján a besenyői Baki-, Belső-, Bogyai-, Gosztolai-, Kerkai-, Kiss-, Kupó-, Molnár-, Paragi-, Pirovits-, Szakonyi- és a Zadravecz famíliák fiai, családfői önkéntesként vagy sorozottakként vettek részt a szabadságharcban.Botfa is büszkélkedhet 1848-49-es hősökkel. A település egyik leghíresebb lakója Fackh Gedő Ottó honvédszázados, országgyűlési képviselő volt. Édesanyja Poeltenberg Amália, Poeltenberg Ernőnek, az Aradon kivégzett tábornoknak a nővére. Fiatalon részt vett a szabadságharcban, annak a végégig nagybátyja Poeltenberg Ernő segédtisztjeként szolgált. 

A kiegyezés után 1867-1872-ig Botfán élt, feleségül vette nagybátyja lányát, így az aradi vértanú unokái is éltek az Erdődy-kastélyban. Fackh Gedő Ottó Budapesten, a Kerepesi úti temetőben nyugszik, de nevét egy gránitoszlopon a botfai sírkertben is megörökítették. A hálás utókor 1999-ben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc botfai hőseinek is emlékművet állítatott. Az alkotó, Kupó Imre, vörös, zöldes, fehér és fekete márványból készítette a mementót. A magasabb vörös táblán a 48-49-es honvédek névsora olvasható: "Belső József, Csiti János, Esser József, Fakk Fedő, Ferencz Imre, Ferencz János, Kovács András, Kovács József, Kupó János, Kupó József, Márton József, Purger József. Hálás utódaik minden évben ünnepséggel emlékeznek hőstettükről.