Tüttőssy László élete és emlékezete

1903-ban Zalaegerszeg város képviselő-testülete a Kossuth Lajos utcával párhuzamos utcának a Tüttőssy nevet adta.

A későbbi időszakban azonban tévedések kerültek be a helyi köztudatba mind Tüttőssy személyével, mind pedig az utcanévvel kapcsolatban. Halálának kétszázadik évfordulója méltó alkalom arra, hogy felidézzük Tüttőssy László életútját.

A Tüttőssy család három évszázada, az 1700-as évek elején a Vas vármegyei Sárvárról került a zalai megyeszékhelyre. A kisnemesi család tagjai ekkortájt a szabómesterséggel keresték kenyerüket, ezért a korabeli forrásokban a Tüttőssy mellett a Szabó családnévvel is szerepeltek. Beilleszkedtek és meggyökereztek Egerszegen. Tüttőssy László édesapja, Tüttőssy János az 1770-es években városbíróként állt Egerszeg élén.

A Zalaegerszegen felnevelkedő Tüttőssy László fiatalkoráról keveset tudunk. Az 1790. évi nemesi összeírás során, bár számba vették a városban özvegy édesanyjával együtt, azt is megjegyezték róla, hogy már a muraközi Vratisinecen (későbbi magyar elnevezéssel: Murasiklóson) élt.

Tüttőssy Bázakerettye egyik elődtelepülésén, Kerettye faluban birtokot szerzett, élete utolsó szakaszában ott alakította ki otthonát. A megtisztelő vármegyei táblabírói címet viselő, jómódú férfihez rendszeresen folyamodtak kölcsönért pénzszűkében lévő zalaiak.

Bár Zalaegerszegről végleg elkerült, Tüttőssy Lászlót továbbra is erős kötelékek fűzték a városhoz, gyermekkora színhelyéhez. Mint Zala vármegye táblabírája a megyeszékhely mezővárosban rendszeresen megfordulhatott a megyegyűléseken való részvétel vagy más hivatalos ügy kapcsán. Tartotta az atyafiságot rokonaival, a zalaegerszegi Tüttőssy famíliával. Amikor 1810-ben zalaegerszegi unokatestvérének, Tüttőssy Györgynek leánygyermeke született, a jómódú vidéki rokont, Tüttőssy László táblabírót kérték fel a kis Klára keresztapjának.

Tüttőssy László kétszáz esztendeje, 1824 márciusának elején, 78 esztendős korában hunyt el Kerettyén. Több évtizeddel fiatalabb feleségétől, Vida Teréziától nem született gyermeke. (Érdekesség, hogy özvegyének második házasságából született lányát, Dőry Máriát a zalai 47. honvédzászlóalj hadnagya, a Buda 1849. évi visszafoglalásakor a zászlót a várra kitűző Püspöky Grácián vette feleségül.)

A Tüttőssy család által épített bázakerettyei templomban márványtábla őrzi a táblabíró emlékét, akit tehát Zalaegerszeg és Bázakerettye egyaránt a magáénak vallhat.

Tüttőssy László 1822. június 27-én Kerettyén végrendelkezett. Testamentuma 11. pontjában 12.000 váltóforintos alapítványt tett a Pintér Máté uradalmi számtartó végrendelete alapján létrejött zalaegerszegi ispita javára, mely gyámoltalan és elaggott

szegények gondozásával, ápolásával is foglalkozott. Tüttőssy végrendelete alapján az ispita kápolnája számára egy önálló kápláni állást hoztak létre, amelynek betöltője az ispita mellett a megyei börtön lelkigondozását is feladatául kapta.

A néhai hagyományozó emlékezetét megőrizték Zalaegerszegen. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő 1903 februárjában megjelent cikkében ismertette Tüttőssy László táblabíró végrendeletét is. A Zalaegerszegi Szépítő Egyesület 1903. októberi ülésén elhatározták, hogy ajánlani fogják a városnak – több más közterületi névjavaslat mellett – a Telek utca Tüttőssy utcára való elnevezését. Zalaegerszeg rendezett tanácsú város 1903. december 30-ai rendkívüli képviselő-testületi közgyűlése a Telek utcát Tüttőssy utcára nevezte el. A jegyzőkönyvi bejegyzésben keresztnév ugyan nem szerepel, ennek ellenére bizonyos, hogy a jótékony célú hagyományozóra tekintettel kapta nevét a közterület. A köztudatban tovább élt a Tüttőssy utca nem hivatalos elnevezésében a László keresztnév, hiszen például egy 1944. évi újsághirdetésben a teljes név szerepelt utcanévként. Dr. Szigethy István zalaegerszegi ügyvéd emlékszik a gyermekkorából olyan utcanévtáblára, amelyen a Tüttőssy László név szerepelt.

Pesthy Pál tanár, újságíró 1931-ben Zalaegerszeg múltja és jelene címmel egy városismertető kézikönyvet adott ki, amely ma is forrásértékkel bír a város története iránt érdeklődők számára, többek között először közli a Tüttőssy Lászlóról készült festményt is. Pesthy művében azonban Tüttőssyvel kapcsolatban sajnálatos módon két jelentős tévedés is megjelent: halála éve tévesen szerepel (1831), emellett zalaegerszegi városbíróként tüntette fel a valójában vidéken élő, vármegyei táblabírói címet viselt férfit. Ezeket a hibás adatokat aztán az elmúlt közel egy évszázad során rendszeresen átvették, így a köztudatba is bekerült „apokrif” zalaegerszegi városbíróként Tüttőssy László. Később, az 1960-as évektől egy újabb tévedés jelent meg, a Tüttőssy Ferenc (!) utcanév, amelyben a keresztnév teljesen megalapozatlan.

Az utóbbi egy évszázad pontatlanságait félretéve, azokból tanulva figyelmünket azonban fordítsuk ismét Tüttőssy László felé, aki Zalaegerszegről elszármazottként lépett az éppen fordítva, Zalaegerszegre került és itt elhunyt uradalmi számtartó, ispitaalapító Pintér Máté nyomdokaiba. Testamentumában Tüttőssy így rendelkezett: „A zalaegerszegi ispotályra hagyok tizenkétezer forintokat oly kötelezés alatt, hogy a kamatja egy káplánnak tartására fordíttasson, aki hetenként négy misét, tudniillik szüleimért és atyámfiaiért egyet, magamért pedig hármat az ispotály kápolnájában szolgálni, azonkívül a betegeket gyakran megtekinteni, oktatni és vigasztalni köteles lészen.”

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata – dr. Szigethy István kezdeményezésére – emléktáblát készíttetett Tüttőssy László tiszteletére. Szabolcs Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrász alkotását az Európa tér és a Berzsenyi utca sarkán elhelyezkedő épületen – közel a Tüttőssy család egykori otthonához – helyezték el, 2023. december 18-án avatták fel.