Biogazdálkodási nyílt nap a Gyürkice Tanyán

A házigazda és szervező házaspár Fehér Csaba Endre és Fehér Emma volt, akik két évtizede gazdálkodnak saját biogazdaságukban, és a nyitott porta mozgalom keretében időről időre betekintést engednek a munkájukba, mely a környezet- és talajkímélő termelést, az egészséges táplálék előállítását hivatott népszerűsíteni.

Az elmúlt időszak programsorozatának szombati zárórendezvényét is nagy érdeklődés kísérte, - mondta lapunk érdeklődésére Fehér Csaba Endre: a felelősen gondolkodó zalavári lakosok mellett a megye több településéről érkező kiskert-tulajdonosok, valamint a vegyszermentes ételeket fontosnak tartó fogyasztók hallgatták végig az edukáló tájékoztatókat és figyelték meg a bemutatókat.

Az első téma a talajvédelem jelentőségéről és lehetőségeiről szólt, Benke Szabolcs kutató agrármérnök, a HUN-REN Földrajztudományi Intézetének szentgyörgyvári kutatási területére invitálta az érdeklődőket, ahol az elmúlt évtizedek során eluralkodott talajművelési szemlélet talajromboló hatásairól hallhattak. Kiderült, hogy mennyire pazarló módon bánunk a talajjal, hogy a mezőgazdasági tevékenység jelenleg is uralkodó rossz gyakorlata létrehozta az “eketalp betegséget,”. A hatalmas gépekkel húzott ekék a sekély művelés helyett mélyen átforgatva a talajt annak szerkezetét rombolják, a művelési mélység alatt rendkívüli mértékben tömörítik a talajt , aminek így csökken a levegővel és vízzel való átjárhatósága, széndioxid megkötő képessége, a csapadék lefut róla, magával sodorva a talaj legértékesebb felső rétegét, mely több ezer év alatt alakult ki. A Magyar Tudományos Akadémia által elkezdett kutatási program több mint húsz éve gyűjti az adatokat a talaj változásairól, melybe beletartozik az is, hogy az énekesmadarak hogyan tűntek el a szántóföldekről.

A második téma vendég előadója: Gulyás Attila biológus a fermentálás különböző módjait mutatta be a résztvevőknek. Ezekkel a Világ számos területén alkalmazott eljárásokkal a szervezetünk számára sokkal értékesebb, könnyebben emészthető, így egészségesebb táplálékokat tudunk készíteni. Ebben a munkában számos baktérium és gomba lehet szövetségesünk, nekünk csak jó irányba kell terelnünk a folyamatokat. A fermentálás egyre népszerűbb, a kémiai savanyítás, tartósítás helyett alkalmazzák a tudatos fogyasztók.

A Gyürkice Tanyán LEADER pályázat segítségével létesült “Falusi Tudás Háza” - afféle képzési központként - készül a további, felelős életvitelre buzdító alkalmakra, köztük a közeljövőben a teljes kiőrlésű biolisztekből kovászolással készülő kenyér készítésének bemutatására.

Az előadás-sorozatot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.