Andrássy Mária, akiről üdülőhelyet neveztek el

A fürdőhely ugyanis gróf Andrássy Máriáról (1865-1953) kapta a nevét. A névadás tiszteletadásként született, hiszen Mária az ismert agrárpolitikus, gróf Széchényi Imre felesége volt, azé a Széchenyi Imréé, aki egyike lett a balatoni szőlőtermesztés újraindítóinak. A házaspár mindkét tagja meghatározó szereplőnek számított a Balaton vidékén. Leszármazottjuk, gróf Somssich Pongrác így emlékezett meg egy beszédében (1998-ban) nagyanyjáról, Andrássy Máriáról: „...kivételes személyiség volt. Kiegyensúlyozott, nyugodt, bölcs és szeretetteljes személyisége tette őt a család központjává, és az is maradt haláláig. Napja a 7 órai misével kezdődött a kastély kápolnájában, azután a háztartás, a főerdész jelentése, az apácakolostor, melyet teljesen ő tartott el. A ház alkalmazottai valóságos családtagok voltak. Mi, unokák imádtuk a fiatalságot megértő természete miatt. Pedig szigorú fegyelmet követelt, de mindig kedves szavakkal, humorral tette. Sose láttam idegesnek, sosem emelte meg a hangot... Háború után az ausztriai Gmundenben talált menedéket. Itt is központi személy maradt, kihez mindig bizalommal fordultak nemcsak a családtagok, de közeli és távoli ismerősök, vigaszkeresők."

Széchényi Imre gróf felesége Andrássy Mária valóban nem mondható tipikus arisztokrata feleségnek. Széchényi Imre és Andrássy Mária házasságáról a források egyöntetűen állítják: Mária minden törekvésében hűséges társa és segítője volt rendkívül sokoldalú férjének, aki megírta Somogy megye monográfiáját – későbbi akadémiai székfoglalóját – is. 1885. április 25-én házasodtak, Mária öt gyermeknek adott életet. Gróf Széchényi Imréné saját villáját Balatonföldváron építtette meg. A Tulipános villa később a neves színésznő, Bajor Gizi nyári hajléka lett. Azonban Széchényi Imre fiatalon, 47 éves korában elhunyt. Mária magára maradt gyermekeivel és a gazdasággal. Sorsának nehézségét tetézte, hogy az egyetlen fiúörökös, ifjabb Széchényi Imre is korán - a spanyolnátha járványban -, 23 esztendősen távozott az élők sorából. Máriának erősnek és határozottnak kellett maradnia, hogy összetartsa családját és megőrizze társadalmi rangját. Hosszú élet adatott neki, még azt is megélte, hogy a második világháborút követően el kellett hagynia szülőföldjét és somogyvári lakhelyét. Ausztriában, Gmudenben hunyt el 1953 májusában.

1996-ban szobrot állítottak Andrássy Mária tiszteletére - Szabolcs Péter művét - Máriafürdőn, később pedig mind Széchényi Imre, mind felesége posztumusz díszpolgári címet kapott a

településtől. Hamvaikat 2015-ben - ünnepi megemlékezés keretében - a családi birtokon, Somogyváron helyezték el. Nemcsak a Mária-telep köthető Andrássy Mária nevéhez, hanem egy igen nemes cselekedet is: ő alapította a somogyvári Zárda kisdedóvót. A családi visszaemlékezések egyöntetűen állítják: Andrássy Mária különösen művelt és sokoldalú asszony volt, kitartása, szorgalma, művészetszeretete és humora segítette át a hétköznapok nehézségein.

Széchényi Imre telepítési kormánybiztosként, az 1891-es filoxéravészt követően hat kilométer hosszan homoki szőlőültetvényeket telepíttetett, ez a telepítés jelentett kiutat a korábban tönkrement zalai szőlőtermelő gazdák számára. Az itt élők hálából nevezték el ezt a vidéket Mária-telepnek (1896), amely 1927-ben felvette a Balatonmáriafürdő elnevezést és örökérvényűen hirdeti egy történelmi család szellemi örökségét.

dr. Kovács Emőke