Erdélyben jártak a zalaegerszegi Dózsa-iskolások

„Öt emlékezetes napot tölthettünk Erdélyben, amin iskolánk 7.a és 7.c osztálya, összesen 41 tanuló és három kísérő pedagógus vett részt a programon. Utunk során közösen fedezhettük fel azokat a helyeket, amelyekről eddig csak tanulmányaink során magyar irodalom, történelem, földrajz, hon-és népismeret, énekórákon hallottunk.

Kora reggel indultunk, majd hosszú utazás után Aradon kezdődött a program. Megkoszorúztuk az 1848-49-es szabadságharc honvéd tábornokainak emlékhelyét. Az eddig csak a nemzeti gyásznapon megidézett hősök emléke történelmi időutazásra adott lehetőséget. Főhajtással emlékeztünk.

A természeti látnivalók többször is rabul ejtettek bennünket. A torockói Székelykő varázslatos alakja, a tordai sóbánya különlegessége, a Gyilkos-tó legendája, a Medve-tó nyugodtsága, Csíksomlyó és Nagyvárad templomai. Ám a Tordai-hasadék – mely keletkezésének mondáját mindannyian ismerjük – lélegzetelállító látvány. Ahogy a sziklafalak megmászhatatlanul merednek az ég felé, miközben a mélyből a vízesés dörgése, mint a természet hangjainak ősi kórusa zeng, az örökkévalóságot sugallja. Aztán a Békás-szoros, ahol a természet ősereje döbbentett meg bennünket. „Kalandoros” vidék, olyan, mintha egy regényben lettünk volna. Csupa olyan látnivaló, amely örökre bevésődött az emlékezetünkbe. A székelykeresztúri „Petőfi körtefája” érdekes adalék az idén jobban megismert költő életútjához. Kolozsvár gyönyörű város, ahol a múlt meséi fonódnak össze a jelen varázslatával, és szinte érezni, ahogy az utcakövek őrzik a múlt elfeledett történeteit. A várost ott élő diákok idegenvezetésével fedeztük fel. Megcsodáltuk az erdélyi kézművesség fellegvárát, Korondot is, ahol kedves helyi alkotók beavattak bennünket a kerámiakészítés folyamatába, megosztották velünk titkaikat is. A sok-sok látnivaló még a helyi ételek számunkra furcsa ízeit is feledtette. A sok programtól és izgalomtól megtanultunk a buszon aludni, de az utolsó esti medveriasztást sem fogjuk egyhamar elfelejteni. A kirándulás méltó lezárása volt az a felemelő pillanat, amikor a szállásadóinkkal együtt énekeltük el a székely himnuszt.

A közös, hosszú utazás, a látnivalók sokasága, a történelmi helyek felkeresése maradandó élmény volt számunkra. Köszönjük a lehetőséget, szerencsések vagyunk, hogy részt vehettünk ezen a programon” – írják a Dózsa-iskola tanulói.