Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, napja "tűztiltónap"

Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, szobrát gyakran látjuk tűzoltó parancsnokságok, szertárak előtt, de az is előfordul, hogy valaki a nyakában hordja a szentet ábrázoló kis érmet. Május 4-én szombaton ünnepeltük a napját, Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzkutatója emlékezik meg e napról. 

"Isten nevében a gazda Kupecz József által fő van álítva ez a Hász 1869 évben. Zur Isten mentcse retentő tüztül és sz. Flórián háza” – jegyezte le Kerecsényi Edit 1956-ban egy zákányi zsúpos ház homlokzatának feliratát, amely arra utal, hogy Szent Flórián védelmébe helyezték otthonukat a bent lakók. 

- Szükség is volt a szent védelmére, hiszen egykor a zsúpfedeles és a boronafalú házak könnyen lángra kaptak, és egy kis szikrából egész utcákat, városrészeket elpusztító tűzvész keletkezhetett - mondta Gyanó Szilvia. - Kiskanizsán a róla elnevezett téren áll a Szent Flórián-kápolna. A "borzasztó" 1865-ös tűzvész után épült, két évvel később szentelték fel, a mellette lévő keresztet pedig 1968-ban. Flórián napja a városrész egyik fogadott ünnepe. A kápolna eredeti oltárképe Szent Flóriánt ábrázolta, akárcsak a helyére került újabb naiv alkotás. Flórián római katonaruhában van, kezében zászló, fején sisak, másik kezében dézsa, melyből vizet önt az égő városra. A kép alsó részén egy égő templomot és feltehetően Kiskanizsát láthatjuk a Sarlós Boldogasszony-templommal. Utóbbi még nem állt a kápolna keletkezésekor, csak 1872-kor készült el, de egyik elődje szintén tűzvész áldozatává vált a 18. században.  

Hozzátette: Szent Flórián tűzpatrónus, a ház tűzvész ellen védő szentje; ünnepén a kemencében nem égett tűz, tiszteletére böjtöt és körmenetet tartottak, néhol képét vagy szobrát a ház homlokzatára helyezték. Napja „tűztiltónap”. Sok helyen nem gyújtottak, vagy csak rituális keretek között élesztettek új tüzet. A tűz Flórián napján különösen haragos, „kifutna a házból” és veszedelmet okozna, ezért a Muravidéken nem asszony, hanem férfi rakott tüzet. De mielőtt meggyújtotta, a kezét megmosta és szétpermetezte róla a vizet, hogy ne okozzon veszedelmet. Lendva környékén egyáltalán nem raktak tüzet, a göcseji falvakban még a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek. Göcsejben Gönczi leírásaiból tudjuk, hogy milyen fontos jeles nap volt Flórián. Néhol úgy gyújtottak tüzet, hogy napfelkelte előtt élőfa vastagabb, száraz ágán át kötelet dobtak és addig húzogatták, míg lángot vetett. A faluban ezután ki-ki erről gyújtotta a sajátját. Göntérházán amikor kenyérsütés idején nagy láng gomolygott, az asszony eléje térdelt, és Flórián tiszteletére egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondott.