Légy okosabb az okostelefonnál: a gyermeknek a boldog gyermekkorhoz van joga

Erről Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus kutatási eredményei alapján beszélt Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő a Szerezd vissza családodat, légy okosabb az okostelefonnál című, a zalaegerszegi MCC-ben tartott előadásában a minap. Az MCC Ifjúságkutató Intézet kutató szakértője, a Pannon Egyetem Védelmi Oktatási és Kutatási Centrumának szakmai igazgatója felvezetésében szóba hozta a 2023. december elején közzétett PISA-jelentést is.

A tanulás rovására megy a túlzott okostelefon-használat

– A gyerekek szövegértését, matematikai és természettudományi műveltségét mérő teszt eredményeit összefoglaló dokumentumból az derül ki, hogy teljesítményük jelentősen leromlott. Ez egyenes következménye annak, hogy a Z-generáció, az 1995 után született gyermekek okostelefont, illetve előoldali kamerával is rendelkező okostelefont kezdtek el használni – mondta a szakértő.

A felelősség kapcsán egy kutatást hozott fel példának, amelyben a szülők a szóbeli megnyugtatás, ölelgetés helyett képernyőt adtak a hisztiző 3-5 éves gyerekük kezébe. Ezzel meggátolják azt, hogy megtanulja lenyugtatni saját magát, amely képességnek éppen ebben a korban kellene kialakulnia. A gyerekek ellenben azonnal megtanulják, hogy már egy közepes stresszhelyzet megoldása is a képernyő.

Mentális veszélyhelyzet

– A közösségi média negatív hatásai miatt az amerikai tisztifőorvos mentális veszélyhelyzetet hirdetett tavaly, amelynek egyik megállapítása az, hogy az a gyerek, aki napi három óránál többet tölt a képernyő előtt, kétszer nagyobb eséllyel lesz depressziós és szorongó. Nem az a legnagyobb baj, mit néz a gyerek a telefonon, hanem az, hogy elveszi az idejét azoktól a tevékenységektől, amelyek az agy, az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlennek. Ilyen többek között a kellő mennyiségű alvás, a virtuális helyett a személyes találkozások és a fizikai aktivitás – húzta alá Pöltl Ákos.

De mégis mi és ki tartja a gyerekeket folyamatosan a képernyő előtt, és miért? Válaszként elmondta, hogy azok a technológiai cégek, amelyek a Szilícium-völgyben okostelefonokat, alkalmazásokat fejlesztenek. Rengeteg pénzt keresnek ezáltal. Közülük az első az Amazon, amelynek a 2021-es árbevétele 469 milliárd dollár volt. Összehasonlításképpen a magyar GDP abban az évben 155 milliárd dollár volt.

A figyelem korunk legjövedelmezőbb erőforrása

– A figyelemtorta szeletéből ezek a cégek, egymással versengve, minél nagyobbat akarnak hasítani. A legnagyobb hirdetési bevétel ugyanis annak a platformnak jut, amelynél a legtöbb időt töltik a gyerekek. Valamennyi platform (Facebook, Instagram, TikTok, Snapchat, YouTube, Messenger stb.) algoritmusai csak egy célt szolgálnak, hogy egyénre vetített adatgyűjtéssel és tartalomajánlással növeljék ezt az időt. A figyelem éppen ezért korunk legjövedelmezőbb erőforrása. Ilyen volt régen az olaj – hangsúlyozta a szakértő.

A gazdasági manipulációs mechanizmusok ismertetése után a dopamin és az általa kiváltott jó érzés közötti összefüggésekről beszélt.

A dopamin a kellemes érzés újbóli átélésére késztet

– Az agyunk által termelt örömhormon jóleső érzéssel tölt el minden olyan tevékenység után, ami tetszik a szervezetnek és ezáltal ismétlésre sarkall. A dopaminnak – biológiailag – egyrészt a túlélésben van fontos szerepe, mert arra biztat, hogy együnk, ugyanakkor motivál a fajfenntartásra és az utódnemzésre is. A probléma akkor jelentkezik, amikor az okostelefonozás, a közösségi média használata olyan mértékben emeli meg a dopaminszintet, amellyel a hagyományos tevékenységek, mint a sport, a szabadban való játék, vagy az egymással való beszélgetés nem tud versenyezni. Egy idő után a közösségi média használata sem fogja hozni a kívánt dopaminszintet, mert visszaesik a termelése, miután az agy kimerül. A közösségi média felületein így még több időt kell eltöltenie a gyereknek a kellemes érzés újbóli átéléséhez. Ezzel együtt kialakul a függőség – figyelmeztetett az előadó.

Pöltl Ákos azt hangsúlyozta, hogy a gyereknek nem az okostelefonhoz, hanem a boldog gyermekkorhoz van joga, ahhoz, hogy egészségesen érje el a felnőttkort.

– A gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. A szülő felelőssége és kötelessége, hogy ezt megóvja, és a megfelelő időben a megfelelő technológiát adja gyermeke kezébe. A 25. órában vagyunk, mert két-három év múlva már nem a kétdimenziós képernyő előtt fog ülni a gyermek, hanem a VR-szemüveg mögött. A virtuális valóságélmény pedig sokkal jobban beszippantja – szögezte le a családbiztonsági szakértő.