A trianoni békediktátum 104. évfordulójára emlékeztek Zalaegerszegen

- Több mint egy évszázada veszítették el a magyarok országuk területének kétharmadát és lakosságának egyharmadát. A dokumentumot a Párizs melletti versailles-i palotaegyüttes Kis-Trianon kastélyában írták alá. Ugyanebben az időben a magyar templomokban megkondultak a harangok és két órán keresztül gyászosan zúgtak - idézte fel a polgármester.

Mint mondta, Trianon váratlanul és felkészületlenül érte mind a magyar társadalmat, mind pedig a korabeli magyar politikát. A sokk, amelyet okozott, a mai napig érezteti hatását, s máig sem múltak el teljesen a nyomai. A trianoni döntés sok rossz hatása közül az egyik legsúlyosabb az, hogy a magyarság szétszórt nemzet lett. A határon túli magyaroktól egyes országokban elvették a nevüket, a nyelvüket, megcsonkították az önérzetüket, és másodrendű állampolgárokká minősítették őket. Voltak ilyen idők. Ezt jelenti még ma is, minden nap, minden órában Trianon. Erről hallgatni annyi volna, mint hazudni, szögezte le a polgármester.

- A mai napon szólnunk kell Trianon igazi hőseiről is: egyszerű parasztemberek és tanítók, papok és kántorok, művészek és újságírók, néprajzkutatók és turisták mentették át a magyar életet. Nekik köszönhetjük, hogy túléltük, és lassan-lassan legyőzzük Trianont. A trianoni emlékművekre általában hasonló szövegeket írtak: „semmi sem tart örökké”. A nemzeti összetartozás napja immáron azt hirdeti: „van, ami örökké tart: az összetartozásunk!” - hangsúlyozta Balaicz Zoltán polgármester.

A megemlékezésen közreműködött: Dolgos Péter, Mihály Luca, Pál Kriszti, a Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar, és a Zalai 47-es Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület.