2024.06.05. 07:00
A Hévíz folyóirat értéke a fürdővárosnak
Bemutatták a periodika idei első, Partitúra-számát a városházán. A Hévíz folyóirat ezúttal arra keresi a választ: mi a szférák zenéje, barbárság-e oratóriumot írni a 21. században, s egyáltalán, kié a zene?
Öles léptekkel a következő 30 év felé. A Hévíz-folyóirat bemutatóján (b-j) Szálinger Balázs, Papp Gábor, Vajna Ádám és Fehér Renátó
Fotó: PBÁ
Papp Gábor polgármester emlékeztetett, Zala vármegye legrégebbi, immár 31 éves folyóirata mindig az önkormányzat támogatásával jelent meg, és hatalmas értéket képvisel. Utódainak azt ajánlotta: a jövőben is támogassák, segítsék a Hévíz folyóirat működését.
A Hévíz sikerei
– Érdemes volt folytatni elődeink munkáját. Nagyon nehéz időket éltünk meg a kiadás kapcsán, de a sikerek kül- és belföldön, a Kárpát-medencében vagy akár a Göteborgi Könyvvásáron, továbbá a megjelent antológiák mind azt igazolják: megérte a sok erőfesztítés és a Hévíz által biztosított forrás – szögezte le a városvezető.
Fókuszban a komolyzene
Fehér Renátó főszerkesztő felelevenítette, 2022 óta adott tematika mentén épülnek fel az egyes lapszámok. A mostani, Partitúra címet viselő Hévíz fókuszában a kortárs és a klasszikus komolyzene áll – de nem hagyományos, vagy ha tetszik: merev módon.
– Van szó egyfelől a népzenéről, a zenetanításról, s arról is: a zene részese mindannyiunk életének. Olvashatunk a Kodály-hagyományról, eszményről, arról a nemes célról, hogy mindenkihez közel kell vinni a muzsikát, ugyanakkor bemutatjuk a kortárs tapasztalatot is: ezt szolgálja az Esterházy Péter és Eötvös Péter közös operájáról szóló esszé – fogalmazott a főszerkesztő.
Hangszer és műnem
– A líra kifejezés eredetileg egy hangszer neve, s van olyan írás a Partitúra-lapszámban, amelyben a nyelv és a költészet zeneiségével játszik a szerző, bemutatva: mennyiben hasonlíthat egy kortárs zeneműhöz, darabhoz ez a fajta töredezett nyelv, s hogy valójában a töredezett zenei struktúrák hasonlóképpen működnek – tette hozzá a városhoz sok szállal kapcsolódó Vajna Ádám szerkesztő.
Szálinger Balázs korábbi főszerkesztő ma is segíti az alkotóközösség munkáját. A hagyományok időről időre megújított értékére hívta fel a figyelmet.
Írások és alkotók
Néhány izgalmas olvasmány az idei első lapszámból:
Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek (regényrészlet)
Kustos Júlia: Terveink és változások; Júlia
Balla Gergely: Minden kalpa egy ütem
Szatmári Áron: Négy töredék a Hallelujáról
A következő 30 év
– Nem kifejezetten szépirodalmi, hanem kulturális folyóiratról beszélünk, vagyis az utánunk következők szélesebbre nyitották az ajtót, mint mi, Cserna-Szabó Andrással. Ugyanúgy foglalkoznak fiatalokkal s megmaradtak a lokális ízek is, tehát a legjobb úton halad a lap a következő 30 év felé. Bízom benne, ezt a város is így gondolja, hiszen van mire büszkének lenni – szögezte le Szálinger Balázs József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő.
Az elismert alkotó kijelentette: ez egy csodálatos történet, főként azért, mert a fürdőváros önerőből, pályázati forrás nélkül adja ki a lapot, s vigyáz rá, immáron három évtizede.