Kevesebb gólyafióka lapul a fészkekben

Az év ugyanis kifejezetten jól indult, a szokásosnál valamivel hamarabb érkeztek meg a gólyák, és a fészekfoglalások is rendben zajlottak. Lelkes András természetvédelmi őr azt mondja, több olyan lakott fészekről is van tudomásuk, ami korábban üres volt, vagy az idén építették őket a madarak a kihelyezett aljzatokra.

- Valószínűleg a költéssel sem lehetett baj, de a sok májusi eső nem tett jót az állománynak – tette hozzá Lelkes András. – A sok csapadék miatt akár meg is fázhattak a fiókák, vagy a szüleik annyira óvták őket a saját testükkel, hogy nem maradt idejük elegendő táplálék beszerzésére, s ezáltal gyengültek le annyira, hogy végül elpusztultak. Ennek tudjuk be, hogy az első napon 9 fészekben mindössze 13 fiókát találtunk, ami sokkal kevesebb, mint volt a korábbi években.

Lelkes András azt is megjegyezte: a legnépesebb fészekben három fióka akadt, de a többségükben egy-egy nevelkedett. A gyűrűzés kapcsán a természetvédelmi őr annyit mondott még: annak több oka is van. Egyrészt ezáltal tudják felmérni az állományt, másrészt a gyűrűk révén egészen jól nyomon követhető a gólyák vonulása. Mindemellett társadalmi szemléletformáló szerepe is van ezeknek a munkálatoknak, a gyűrűzéskor bárki odamehet megtekinteni a fészkekből lehozott fiókákat, akár meg is simogathatják őket.

- A korábban használt alumínium gyűrű helyett ma már műanyagot erősítünk a madarak lábára – folytatta Lelkes András. – Míg a korábbiak jelölését jószerivel csak úgy lehetett leolvasni, ha befogtuk a madarat, az új gyűrűkön szereplő adatok egy jó távcsővel könnyedén beazonosíthatóak. Maga a gyűrű nem gátolja, nem zavarja a gólyát, csupán arra kell odafigyelni, hogy megfelelő időpontban történjen a felhelyezése. Ez azt jelenti, hogy a gyűrűzés időpontját akkor kell kiválasztani, amikor a fióka már kellően nagy ahhoz, hogy a gyűrű ne csússzon le a lábáról, de ahhoz még fiatal, hogy el tudjon repülni a fészekből. A műveletet ezért végezzük általában június közepén.