Ludvig Dániel festőművész tárlata a nagykanizsai Plakátházban

A résztvevőket, többek között a kendlimajori 32. Ludvig Nemzetközi Művésztelepen alkotó művészeket, dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója köszöntötte. Beszédében gratulált az alkotónak és megköszönte, hogy életművének jelentős szeletét ebben a kiállítótérben mutatja meg a közönségnek. Az elmúlt években mindig egy, a művésztelepen alkotó művész mutatkozott be, most külön öröm, hogy az elismert nagykanizsai festőművész kortárs alkotásaiban gyönyörködhet az, aki ellátogat a tárlatra.

Ezt követően Lehota M. János esztéta tartotta a megnyitót, amelyben beszélt jó barátjáról, művészi látásmódjáról és figuráinak megjelenéséről.

- A természet nem ismeri a négyzet, a téglalap, a háromszög, vagy épp a kerek formákat, feltűnőek, valósággal kitűnnek a környezetből - fogalmazott. - Dániel kifejezetten szereti ezeket, kitűnni a környezetéből. A képeit szeretjük a környezetünkben tudni, otthonainkban. Sőt, szoktam neki viccesen mondani, hogy ő a művészeti "Ikea", mert csodálatos módon lakberendezi az életünket. Ad egyfajta vidámságot, derűt, játékosságot és iróniát.

Hozzátette: minden vidámság mögött hallja a hallgató mélyt. A kontúrjai, téglalapjai, kövei és ellipszisei, a monolitja mögött a magány villan fel. Nem Dánielé, nem az esztétáé, hanem mindenkié, az embereké. Egy olyan modern festő, aki igenis megérezte a lényegét ennek a világnak, ez a világ fecsegő felszín. Szereti, keblére öleli az életet, de nem felejti el, hogy ember, ezért meg kell dolgoznia.