2024.06.05. 10:00
Nagygörbő 750. évfordulóját ünnepelte
Zala vármegyében, amerre csak a szem ellát, a világ szebbnél szebb fertályai csalogatják a messzi idegent, töltik el a hazatérés örömével a helybélieket. Közülük az egyik csoda Nagygörbő, mely fennállásának 750. évfordulóját ünnepli ebben az évben. A 13. századi keresztségben Curbu nevet kapott tájékról 750 éve, 1274-ben tudósított először irattárban fennmaradt oklevél, írta a május 25-én zajlott ünnepségről lapunkhoz eljuttatott beszámolójában M. Tóth György. A napokban tudósított minderről először a község honlapja, amikor hírül adta, a jeles évfordulóról, évszázadok emlékeiről, mai dolgaikról, terveikről méltón akarnak megemlékezni falutörténeti filmbemutató és a II. Elszármazotti Találkozó keretében.
Takács Lászlóné polgármester szólt a község fejlődéséről
Fotó: nagygorbo.hu, M. Tóth György
A népes vendégsereget, az itt élőket, a második találkozójukra érkező elszármazottakat, a „szomszédvárak” érdeklődőit a szentmise után a Tolnay Kúria és Vendégház előtt zajló program: a jubileumi könyv bemutatója, a történetüket összefoglaló film premierje, az évfordulós emléktábla avatása, továbbá több művészi produkció várta.
Takács Lászlóné polgármester szólt a település mindennapjait segítő eredményekről, a Magyar falu program pályázatainak, a turizmus élénkítésének, a járdák, utak javításának, a helyi vállalkozók közreműködésének sikereiről. Nagygörbő lakossága, köztük német és svájci állampolgárok szeme láttára zajlik a folyamatos fejlődés.
A közönség „cseréptani és földtani” múltidézőt is hallhatott. Ferencziné Vitai Andrea, a képviselő-testület tagja, a „Nagygörbő – Lelkünk és legendáink szülőföldje” című, ez alkalommal bemutatott kötet szerzője foglalta össze a község történetét, melynek keretében szó esett a Vadlán-lik legendájáról is.
A múltidéző a község csodáit bemutató falutörténeti film (Pintér Ádám „Pitandi”, a községi honlapon most is látható alkotása) premierjével folytatódott. A programot emléktábla-avatás, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei, Jurina Beáta és Bellus Attila gálaműsora, a Zalaapáti Harmonika Együttes, valamint Tesók Attila előadóművész produkciója zárta, végül közös gulyáságyús étkezés és látványos tűzijáték tette még emlékezetesebbé az ünnepet.