Falutörténeti filmbemutató és elszármazotti találkozó

2024.06.05. 10:00

Nagygörbő 750. évfordulóját ünnepelte

Zala vármegyében, amerre csak a szem ellát, a világ szebbnél szebb fertályai csalogatják a messzi idegent, töltik el a hazatérés örömével a helybélieket. Közülük az egyik csoda Nagygörbő, mely fennállásának 750. évfordulóját ünnepli ebben az évben. A 13. századi keresztségben Curbu nevet kapott tájékról 750 éve, 1274-ben tudósított először irattárban fennmaradt oklevél, írta a május 25-én zajlott ünnepségről lapunkhoz eljuttatott beszámolójában M. Tóth György. A napokban tudósított minderről először a község honlapja, amikor hírül adta, a jeles évfordulóról, évszázadok emlékeiről, mai dolgaikról, terveikről méltón akarnak megemlékezni falutörténeti filmbemutató és a II. Elszármazotti Találkozó keretében.

Arany Horváth Zsuzsa

Takács Lászlóné polgármester szólt a község fejlődéséről

Fotó: nagygorbo.hu, M. Tóth György

A népes vendégsereget, az itt élőket, a második találkozójukra érkező elszármazottakat, a „szomszédvárak” érdeklődőit a szentmise után a Tolnay Kúria és Vendégház előtt zajló program: a jubileumi könyv bemutatója, a történetüket összefoglaló film premierje, az évfordulós emléktábla avatása, továbbá több művészi produkció várta. 

Takács Lászlóné polgármester szólt a település mindennapjait segítő eredményekről, a Magyar falu program pályázatainak, a turizmus élénkítésének, a járdák, utak javításának, a helyi vállalkozók közreműködésének sikereiről. Nagygörbő lakossága, köztük német és svájci állampolgárok szeme láttára zajlik a folyamatos fejlődés.

 Emléktábla készült a 750. évfordulóra
Fotó: nagygorbo.hu, M. Tóth György

A közönség „cseréptani és földtani” múltidézőt is hallhatott. Ferencziné Vitai Andrea, a képviselő-testület tagja, a „Nagygörbő – Lelkünk és legendáink szülőföldje” című, ez alkalommal bemutatott  kötet szerzője foglalta össze a község történetét, melynek keretében szó esett  a Vadlán-lik legendájáról is. 

A múltidéző a község csodáit bemutató falutörténeti film (Pintér Ádám „Pitandi”, a  községi honlapon most is látható alkotása) premierjével folytatódott. A programot  emléktábla-avatás, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei, Jurina Beáta és Bellus Attila gálaműsora, a Zalaapáti Harmonika Együttes, valamint Tesók Attila előadóművész produkciója zárta, végül közös gulyáságyús étkezés  és látványos tűzijáték tette még emlékezetesebbé az ünnepet.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában