Zarándokvonattal a csíksomlyói búcsúra

1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére akarta kényszeríteni. Azok azonban István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogtak hitük védelmére. A gyülekező Csíksomlyón volt pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a hitújítók hadával. Ez alatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Csíksomlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

Horváthné Csanda Katalin 2010. óta vesz részt a csíksomlyói búcsún, először a családdal, majd baráti társasággal vágott neki az útnak. Az idei évben egy 20 fős zalaegerszegi baráti társaság tagjaként a 12 kocsival rendelkező, 700 zarándokot szállító Boldogasszony zarándokvonattal indultak el a búcsúba.  

– Hogyan és miért indultál először Csíksomlyóra?

– Először 2010-ben a Mária Magdolna Plébánia közösségével együtt utaztunk a családommal a Székely gyorsvonattal, aztán később kipróbáltam a Misszió Tours által szervezett Boldogasszony zarándokvonatot, és évek óta velük utazok a csíksomlyói búcsúba. Nem tudtam elmenni minden évben, de ha tehetem, mindig megyek, párom halála után baráti társasággal. Az idén éjjel indultunk fél egy körül különbusszal Zalaegerszegről, el kellett indulnunk időben, mivel reggel fél hatkor indul a Boldogasszony zarándokvonat a Keleti pályaudvarról. A pályaudvaron olyanok is csatlakoztak hozzánk, akik eddig még nem vettek részt a búcsún. Ott áldást kaptunk, és elindult a vonat. 

– Kik vettek részt ezen a zarándoklaton?

–Pálmai Árpád egyházzenész, a lelki vezetőnk dr. Varga Lajos váci segédpüspök volt, Juhos Ferenc verbita szerzetes, Sziklai Dávid és Cséry Gergő atyák, és Felföldi László, a pécsi egyházmegye püspöke, aki az idei csíksomlyói búcsú főszónoka és főcelebránsa volt. Idén a Rákóczi Szövetség szervezésében 300 fiatal is velünk utazott, mert a diaszpóraprogram lehetővé tette, hogy a világ különböző pontjain élő magyar fiatalok is eljöhessenek velünk, például Ausztráliából, Új-Zélandról, Brazíliából, Amerikából jöttek fiatalok. Egy életre szóló élmény volt ezeket a fiatalokat látni együtt imádkozni. Egyébként a legtöbb embert, akikkel együtt utaztunk, nem ismertük, de voltak jó néhányan, akikkel már többször együtt utaztunk.

– Mit csináltatok út közben? Hogyan zajlik a búcsú és a zarándoklat?

– Útközben közös programok voltak, imák, elmélkedések, közös éneklések, de voltak csendes fülkék, ahol lelki beszélgetésre és gyónásra is volt lehetőség. A szerelvényen kihangosított vonatrádió volt. A nagyobb állomásokon a helyiek meghatóan fogadtak minket, műsorral készültek. Ilyenkor mindig volt ima, áldás, ének. Késő este értünk Gyergyószentmiklósra, a vonaton utazók többsége ott szállt le, mi Csíkszentdomokoson szálltunk meg. Évek óta ennél a családnál szállunk meg, tartjuk velük a kapcsolatot, ünnepekkor, névnapokkor mindig felhívjuk egymást. Itt fogadott minket Tímár Asztrik ferences atya, aki korábban velünk utazott, de most ő a csíksomlyói kegytemplom templomigazgatója. Másnap Csíkszeredán voltunk, felmentünk a Boldogasszony kegyszoborhoz, és délben püspöki szentmisén vettünk részt. Utána végigjárhattuk a keresztutat a Jézus hágón, aminek a tetején található a Salvator kápolna. Szombati napon már kora reggel útra keltünk, hogy különvonattal megérkezzünk Csíkszeredába, szakadt az eső, de volt olyan két zarándoktársunk, aki gyalogosan indult el a keresztaljával és kb. 30-35 km-t gyalogoltak a búcsúba. Mi pedig a vasútállomástól kb. 5 km-re gyalogoltunk a búcsú színhelyére, a Hármas halom oltárhoz felkapaszkodtunk.  Több százezren lehettünk, akik megérkeztünk a misére. A ferencesek minden évben választanak egy mottót, az idei évben az „Újuljatok meg!” volt ez. Felföldi László püspök atya szentbeszédében a hit, a közösség, a család, a fiatalok, a misszió és az imádság témakörében beszélt a megújulásról. Felhívta a figyelmet, hogy több eszköz is rendelkezésünkre áll, hogy békét teremthessünk akár magunkban, akár a világban. Utána mi elmentünk a Milleniumi templomba, amit Makovecz Imre tervezett. A vendéglátóink a Kissomlyó hegyi templomba mentek este virrasztani, és másnap hajnalig ők ott voltak, mert úgy tartják, hogy a Jóisten is szombatról vasárnapra virradóra küldte az apostolokra a Szentlelket. Majd vasárnap Gyergyószentmiklósra mentünk, ahol a főtéren szabadtéri püspöki szentmisén vettünk részt. Ezt követően indultunk haza. 

– Miért jó az, hogy másokkal együtt mész el ebbe a búcsúba? És miért jó, hogy zarándokvonattal teszed meg az utat?

– A zarándokvonat előnye, hogy találkozásoknak ad helyet, le tudunk ülni beszélgetni egymással, idegenekkel is, vagy akár csendben magunkba tudunk tekinteni. Mindkettőre szükségünk van. Nagy feltöltődést nyújt, és nagyon jó, hogy az ember része lehet ennek a nagy zarándokseregnek. Sok embert megismerünk, mindenki kedves. Megerősít minket magyarságunkban, összetartozásunkban, és a kereszténységünkben. Ez lelki megújulást is hoz, és ezt az itthon maradóknak is át kellene adni. Mert csak élő és éltető hittel lehet békét teremteni, ezért kell megújulnunk mindig a hitünkben. 

– Jövőre is mész Csíksomlyóra?

– Jövőre is szeretnék menni, ezért a kisszékemet otthagytam a családnál, hogy ne kelljen azt már magammal vinni. 

– Ha egyetlen dolgot ki kellene emelni, mi az, amit te minden évben megkapsz, amiért visszamész a következő évben?

– Ez a lelki csoda, ami megújulást hoz mindenféle téren. Ezt nem lehet elmondani, ezt át kell élni, amikor hazaérek, másképp látok dolgokat, több energiám van, mert nagy erőt ad a mindennapokhoz. 

Szerző: Sárközi Violetta