Interjú Abonyi Jánossal, a Pannon Egyetem új rektorával

2024.07.21. 07:00

Mindig jó csapattal dolgoztam

Abban bízom, hogy sikerül érzékeltetni a fiatalokkal, hogy a Pannon Egyetem egy olyan kiváló szakmai műhely, amely lehetőséget ad a tehetségek kibontakoztatására, a hallgatók kompetenciájának fejlesztésére, mondta Abonyi János, a Pannon Egyetem július 1-jétől kinevezett rektora.

Balla Emőke

Azért jó az egyetemen dolgozni, mert rendkívül változatosak a feladatok, így életpályámban különböző periódusok vannak, mondta Abonyi János, a Pannon egyetem új rektora Fotó: Nagy Lajos

– Gelencsér Andrásnak lejárt a rektori megbízatása. Az elmúlt két évben rektorhelyettesként dolgozott mellette. Azzal a céllal, hogy majd követi őt?

– A Pannon Egyetemen mindannyian hálásak voltunk a rektor úrnak, hogy második ciklusát követően további két évre elvállalta a rektori feladatok ellátását. Erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy eleget tegyek annak a kérésének, hogy rektorhelyettesként segítségére legyek. Ebben az időszakban jobban beleláthattam a rektor feladat- és felelősségkörébe, és mindenkiben kialakulhatott egy kép arról, hogy amennyiben erre a feladatra megbízást kapok, mennyire leszek képes megfelelni ennek a hatalmas felelősséggel járó kihívásnak. Az összhang mindvégig töretlen volt, így az utolsó fél év már az átadás-átvétel jegyében zajlott.

– Kari vezetési tapasztalata van, hiszen három ciklusban is dékánhelyettes volt a mérnöki karon. 2006 és 2014 között oktatási és akkreditációs dékánhelyettesi feladatot látott el.

– A 2006-tal kezdődő dékánhelyettesi ciklus idejének elsődleges feladata az volt, hogyan lehet a kar működését modernizálni, az oktatási folyamatait fejleszteni. Akkor vezettük be az e-learning rendszerünket, fejlesztettük folyamatainkat, mely munkának köszönhetően felsőoktatási minőségi díjban részesültünk. Izgalmas, építkező időszak volt, jó csapattal. Mindig jó csapattal dolgoztam, köszönhetően annak, hogy az egyetem kollégái kivétel nélkül rendkívül elkötelezettek intézményünk és a város iránt.

– 2014 és 2018 között tudományos és stratégiai dékánhelyettesként mennyiben volt más a feladata?

– Abban az időszakban elsősorban a kar tudományos tevékenységének fejlesztése volt a fókuszban. Elsődlegesen azt éreztem feladatomnak, hogy segítsük kollégáinkat szakmai életpályájuk kiteljesítésében. Az elmúlt huszonöt évben az egyetemet sok szempontból megismertem, például volt olyan szakasz, amikor kancellári minőségirányítási megbízott voltam, így minden feladatkörben megtapasztalhattam annak az örömét, hogy az ember munkájával jobbá tudja tenni az egyetemet.

– A rektori pozícióra egyedüli jelölt volt.

– Ez az tény elsődlegesen annak köszönhető, hogy a rektor és a kancellár úr, illetve az egyetemet fenntartó Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke alaposan előkészítette az átadás-átvételi folyamatot. A rektor úr által kialakított bizalmi és egymást segítő közegben megtapasztalhattam a kollégáim támogatását, amely most hatványozza felelősségérzetem.

– Szépen felújított intézményt vesz át, teljesen megújult a veszprémi alsó kampusz. Gelencsér András úgy fogalmazott, ez Csillag Zsolt kancellár érdeme.

– Vitathatatlan. Az egyetem vezetésében nagyon jó csapat állt össze. A kancellár úr kiemelkedő professzionalistással koordinálja az oktatás és a kutatás támogatására irányuló tevékenységeket. Igen, jó érzés körbenézni az alsó kampuszunkon. Fontos megemlíteni, hogy a kancellár úr vezetésével nemcsak az épületek újultak meg, hanem a belső folyamataink is, az ügyviteli, adminisztratív folyamatok digitalizálódnak, így egyre hatékonyabbá és egyszerűbbé válnak.

– A megújult külső mellett a tartalom, a képzés az első.

– Gelencsér András rektor úrnak köszönhető, hogy letisztult az egyetem képzési portfóliója, az akadémiai szereplők között együttműködő, bizalmi légkör alakult ki, a karok és egyetemi központok ma már közösen gondolkoznak képzésfejlesztésben. Az egyetem profilt, identitást kapott, a fenntarthatóság egyeteme lettünk, mely nemcsak küldetésünkké vált, hanem jó lehetőséget ad arra, hogy összefogjuk a humántudományi, a gazdaságtudományi, a mérnöki és a műszaki informatikai területeket.

– Ön is ezt a profilt hangsúlyozza a jövőben?

– Ez a témakör annyira megszilárdult, és jól tud vele mindenki azonosulni, botorság volna nem erre építeni az egyetem jövőjét. A rektornak nem az a szerepe, hogy megmondja, milyen irányba kell menni az intézménynek, hanem az, hogy közvetítse a társadalmi, a gazdasági élet szereplőinek igényét, és integrálja azokat a kezdeményezéseket, folyamatokat, melyeket a karok, képzési központok, kollégák megfogalmaznak. Az én feladatom, hogy a stratégiaalkotást segítsem, és összefogjam azokat a tevékenységeket, amelyek annak megvalósításához szükségesek. Ilyen kiemelt témakör most a digitalizáció, azaz a modern informatikai eszközök integrálása az oktatásba, és új távoktatási formák, e-learningre épülő képzések indítása, annak kidolgozása, hogy a mesterséges intelligencia eszközeit miként tudjuk hatékonyan alkalmazni az oktatásban, a hallgatók tanulási tevékenységének támogatásában. A rektor által koordinált terület a nemzetköziesítés is. Jelenleg a hallgatók hét százaléka külföldi, mely arány teljesen átlagos a hasonló jellegű intézményekhez viszonyítva. A külföldi hallgatók számának jelentős növeléséhez nemzetközi szinten kiváló, unikális képzéseket kell kínálnunk. Az egyetem egyre inkább jegyzett nemzetközi rangsorokban. Minden kampuszon, képzési helyen képesnek kell lennünk arra, hogy ezt a kiváló minőségét nyújtsuk az oktatás, kutatás és a fejlesztés területén. Kapcsolódó feladatunk, hogy tudományos eredményeink, 60 milliárd forint értékű eszközparkunk, szabadalmakkal is védett know-how-nk egye hatékonyabban és intenzívebben hasznosulhasson a partnereinknél, a gazdasági élet szereplőinél, a régió, az ország és Európa sikerének és fenntarthatóságának az érdekében.

– A vállalatokat említette. Milyen kapcsolatra törekszik velük, illetve a városokkal, vármegyékkel?

– Navracsics Tibor minisztertől hallottam először azt a gondolatot, hogy az egyetemeknek jelentős térségfejlesztési szerepkört kell betölteniük. A Pannon Egyetem számára nem idegen ez a feladat. Porga Gyula polgármester úrral megbeszéltük, hogy felelevenítjük azt a régi hagyományt: a várossal közös tanácsülésen a Veszprémi Érseki Főiskolával és Udvardy György veszprémi érsek atyával közösen is egyeztetjük majd város és a veszprémi felsőoktatás fejlesztésének kérdéseit. Az együttműködéshez szilárd alapokat adott az Európa Kulturális Fővárosa program sikeres megvalósítása. Legújabb közös célunk, hogy a város a környező Bakony–Balaton régióval megerősödve eredményesen pályázhasson 2026 Európa sportfővárosa címre, mely elsődlegesen a tömegsportot és az egészséges életmódot helyezi előtérbe.

– A zalaegerszegi polgármesterrel, Balaicz Zoltánnal és Vigh László országgyűlési képviselővel is volt alkalmam egyeztetni. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy a politikai szereplők fontosnak tartják az egyetemet. Hamarosan a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Simon Attilával is találkozom. Intézményünk alapvető küldetése, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a régió sikerességét segítik elő, és olyan szolgáltatásokat nyújtson, melyek a régió közintézményeit és vállalkozásait egyaránt eredményesebbé tehetik.

– Ötéves ciklusra szavazott bizalmat önnek a fenntartó alapítvány kuratóriuma. Milyen tervei, céljai vannak, miket szeretne megvalósítani?

– A graduális képzésben a demográfiai trendek miatt a magyar hallgatók száma egyre kevésbé fog növekedni. Egyre fontosabb lesz az intézmény versenyképességének megőrzése és megerősítése. Abban bízom, hogy sikerül érzékeltetni a fiatalokkal, hogy a Pannon Egyetem egy olyan kiváló szakmai műhely, amely lehetőséget ad a tehetségek kibontakoztatására, a hallgatók kompetenciájának fejlesztésére. E célt szolgálva hamarosan elindítjuk azt a rendszerünket, amely kapcsán folyamatosan mérjük a hallgatók kompetenciáit, a mérési eredmények és tanulmányi előrehaladásuk alapján célirányos tréningeket javaslunk számukra, így a hallgatók a végzéskor nemcsak egy diplomát kapnak majd a kezükbe, hanem egy kompetencia-útlevelet is, amely sikeresebbé tudja tenni a munkaerőpiacra lépésüket.

– Ezt itt, önök találták ki, ilyen még nincs más intézményben?

– Ez egy új álom, vízió, unikális dolog a magyar felsőoktatásban. Idén indul a pszichológia szak, melynek kiváló szakmai kollektívájával, valamint a Karrier és Hallgatói Szolgáltató Központtal együtt álmodtuk meg ezt a víziót. Bízunk benne, hogy a munkaerőpiac honorálja majd a befektetett munkánkat.

– A hazai munkaerőpiacon mennyire keresettek a Veszprémben végzett hallgatók?

– Objektív adatok alapján elmondható, hogy egyetemünk hozzáadott értéke a legnagyobbak között van az országban. A bejövő hallgatók minőségét tekintve – emelt szintű érettségi, nyelvvizsgák – nem szerepelünk az élen, ugyanakkor ami a kezdőfizetést, az elhelyezkedési arányokat és a munkába állás idejét tekinti, a legsikeresebbek között vannak a Pannon Egyetemen végzettek. Annak érdekében, hogy munkaerőpiaci beválásról közvetlen tapasztalatot is nyerhessünk, megkezdtük az alumni rendszerünk fejlesztését. Látni, hogy könnyű dolgunk lesz, a Pannon Egyetemen és jogelődjein végzettek összetartó közösséget alkotnak.

– Az egyetem fennállásának hetvenötödik évfordulója is összehozhatja ezt a közösséget, a néhány éve és az évtizedekkel ezelőtt végzett öregdiákokat.

– Az évfordulón megfogalmazzuk, továbbadjuk az értékeinket, összekovácsoljuk a közösséget. Ezen a téren nyugdíjas kollégáink kapcsán szintén hiátusunk volt, így az év elején elindítottunk a Gránit Klubot, amely lehetőséget ad volt kollégáink munkájának elismerésére és az egyetem értékeinek, hagyományainak megőrzésére. A születésnapi ünnepség várhatóan szeptember 26-án lesz, ugyanakkor ebben a jubileumi évben nagyon sok olyan rendezvényünk van, ahol visszaemlékezünk és ünnepelünk.

– Rektorként a tudományos munkájára, kutatásra, kutatócsoportra nyilván kevesebb ideje jut majd.

– Azért jó az egyetemen dolgozni, mert rendkívül változatosak a feladatok, így életpályámban különböző periódusok vannak annak köszönhetően, ahogy az egyes feladatkörök között a prioritások áthelyeződnek. Az elmúlt időszakban elsődlegesen a kutatás játszott szerepet az életemben. A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja kitűnő lehetőséget teremt arra, hogy fiatal kutatók nemzetközi szinten elismert kutatócsoportot szervezzenek. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy egy ilyen kutatócsoport létrehozására kaptam 2017-ben támogatást. Nagy elismerés, hogy ennek a kutatócsoportnak a munkáját 2022-ben a Magyar Kutatási Hálózat részeként sikerült folytatni. Rektorként elsődlegesen az egyetem menedzsmentje a feladatom, be kell látnom, hogy a kutatási tevékenységre nagyon kevés időm lesz. Szerencsére remek fiatal kutatókkal tudok együtt dolgozni, olyanokkal, akikkel már félszavakból is megértjük egymást.

– Rektori munkáját kik segítik? Kik lesznek a helyettesei?

– A pályázatomban nevesítettem a rektorhelyetteseket, a pályázatot ezzel a csapattal együtt fogalmaztuk meg. Az oktatási rektorhelyettesi feladatokat továbbra is Molnárné Barna Katalin viszi tovább. Az általános rektorhelyettesi feladatokat Kurdi Róbert látja el, vele dékánhelyettesként dolgoztam együtt. Tóth Józsefet, a Germanisztikai Intézet vezetőjét kértem fel a fejlesztési rektorhelyettesi feladat ellátására. Megemlítem Gelencsér Andrást is, akinek nagyon sok szerepe lesz a jövőben abban, hogy az egyetem szakmai profilját továbbvigyük.

– A sportról már beszéltünk korábban. Magánemberként rendszeresen fut, triatlonozik. Ez hobbi, vagy a feszültség levezetése?

– Ahhoz, hogy a munkám hosszú távon felelősségteljesen el tudjam látni, teljes életet kell élnem. Az ehhez szükséges hátteret a családom és a párom biztosítja. Nagy örömöm, hogy Mónika a sportban is társam, együtt triatlonozunk. A Magyar Triatlon Szövetség jelmondata: Lépd át a lehetetlent! A sport nagyon jól megtanít arra, hogy a rendszeresen végzett munkával milyen fejlődést lehet elérni. A sport, a triatlon régóta életforma számomra. Mindezen túl Mónikával aktívan felbukkanunk az ergométeres versenyeken is. Én nem evezek, ugyanakkor élvezettel figyelem az evezős csapat munkáját. Régen rossz lenne, ha az egyetem vezetőjének a hobbija határozná meg az intézmény stratégiáját, de nagyon büszke vagyok arra, hogy intézményünk számára történelmileg fontos a sport. 1949-ben alapították az egyetemet, 1951-ben már létrejött az első egyetemi sportegyesület. Az elmúlt időszakban a Veszprémi Egyetemi Sport Club dinamikus vezetésének köszönhetően ez kiteljesedett, immár tizenhét szakosztályunk van. Külön öröm számomra, hogy elindult a triatlonszakosztály is, fontos volt, hogy megtapasztalhattam, milyen egy jó közösségben sportolni. Az egyetem vezetőiként amit tudunk, meg kell tennünk az egyetemi sporttért. Ez most már deklarált feladatunk is, ugyanis Kurdi Róbert rektorhelyettessel együtt felkértek arra, hogy vegyünk részt a klub elnökségének munkájában.

Névjegy

Abonyi János 1974-ben született Szombathelyen. A Pannon Egyetem egyetemi tanára informatika és vegyészmérnök területen. Kutatási területei közé tartozik az adattudomány, a mesterséges intelligencia, a komplex rendszerek, a folyamatmérnökség és az üzleti folyamatok újratervezése. Több mint 250 folyóiratcikk, öt kutatási monográfia és egy magyar nyelvű tankönyv társszerzője. A Hun-Ren Kutatócsoport (2022–2027) és Lendület (2017–2022) kutatócsoport vezetője.

1997-ben vegyészmérnökként diplomázott a Veszprémi Egyetemen, 2000-ben kémiai tudományok doktori fokozatot szerzett. 2008-ban habilitált folyamatmérnöki szakterületen, 2011-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2010-ben minőségügyi szakmérnök képesítést szerzett. 2011-től a Pannon Egyetem egyetemi tanára, 2006 és 2014 között az egyetem mérnöki karának oktatási és akkreditációs dékánhelyettese, 2018-tól 2022-ig tudományos és stratégiai dékánhelyettes, 2022 és 2024 között rektorhelyettes volt. 2017-től az MTA–PE Lendület Komplex rendszerek figyelemmel kísérése kutatócsoport vezetője. Kutatásaiban az adat- és rendszertudomány eszköztárának alkalmazásával keres megoldást mérnöki, gazdasági és társadalmi problémákra.

Díjak, elismerések: Mestertanár aranyérem (2023), Magyar érdemrend lovagkeresztje (2022), Prima-díj (2020), Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (kétszer), MTA Bolyai-plakett (műszaki tudományok, 2004), MTA Veab az Év kutatója (2006).

Forrás: veol.hu

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában