Péter-Pál és Sarlós Boldogasszony ünnepe, az aratás két kultikus kezdőnapja Magyarországon

– Magyarszerdahelyen úgy tartották, Vid-napon, június 15-én megszakad a gabona szára, akkor kezd érni – mesélte Gyanó Szilvia. – Az aratást Péter-Pálkor kezdték, de kedden és pénteken nem volt szabad hozzáfogni, valamint Sarlós Boldogasszony napján sem merte senki a „sórót” belevágni a gabonába. A gabona termesztésének korai emlékei a kőből, majd fémből készült sarlók. A sarlóval történő aratás asszonyi munka volt, míg kaszával csak férfiak dolgoztak. A kaszás arató után azonban a markot az asszonyok szedték sarlóval. Nyugat Európában a 16. század közepén kezdtek sarló helyett kaszával aratni. Az Alföldről a 18-19. században teljesen áttértek a kaszára, ahogy az ország más belső vidékein is. A peremterületeken, kis parcellákon és nehezebb terepen azonban a sarló sokkal tovább tartotta magát. Magyarszerdahelyen a kaszával való aratást a lusta ember módszerének tartották. A 20. század közepén még volt, aki emlékezett arra az archaikus elképzelésre, hogy „Isten testét” (a búzát) nem szerencsés kaszával levágni.

Hozzátette: Péter és testvére, András halászemberek voltak, akik a Genezáreti-tónál történt csodálatos halfogás után csatlakoztak Jézushoz. Péter a pápák, a halászok és Róma védőszentje. A hagyomány szerint az első pápa. Tiszteletére viseli minden pápa a halászgyűrűt, amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki. Védőszentjüknek tekintik a halkereskedők, hálószövők, lakatosok, esztergályosok, kapusok, felügyelők, az asztalosok, kárpitosok, papírgyárosok, papírkereskedők, pénzváltók, posztósok, szappanosok, üvegesek. Lábbetegségek, veszettség, kígyómarás ellen is kérik oltalmát.

– A keszthelyi halászok céhzászlaján Péter és a csodálatos halfogás látható, valamint a „Jézus mondá Péternek: ’Ne félj! Ezután embereket fogsz’” felirat. A Balatoni Múzeum halászati termében van kiállítva – fogalmazott a szakember. – A keszthelyi halászok Péter-Pál napján nem dolgoztak, hanem kötelezően misére mentek. A céhgyűlések ideje is Péter-Pál volt, a céhszabályzat 1833-as átiratában a 15. artikulus szerint: „Ezen Gyülekezetnek Mesteri (… ) Szent Péter és Szent Pál Napján tartoznak az Szent Márton Templomában énekes misét szolgáltatni, az Anyaszentegyháznak gyarapulásáért, és az keresztény Fejedelmeknek meg egygyesüléséért, és az Szent Békességnek végig megtartásáért … az Napon pedig tilalmaztatnak az egész napi halászástul, Négy forént büntetés alatt.” A Duna és a Tiszai halászai is patrónusukként tisztelték Pétert. Pál apostolt gyakran ábrázolják együtt Péterrel. A fazekasok, kosárfonók, köszörűsök, kötélgyártók, újságírók védőszentje, süketség, görcs, kígyómarás, ijedtség esetén kérik oltalmát, esőért, a föld termékenységéért fohászkodnak hozzá.

Kiemelte: július 2-a Sarlós Boldogasszony ünnepe - a katolikus egyház e napon ünnepli a várandós Szűz Mária látogatását unokatestvérénél, Erzsébetnél, aki ugyancsak gyermeket vár (Keresztelő Jánost). A latinul Visitatio néven ismert ünnepet világszerte július 2-án tartották, míg a II. vatikáni zsinat (1962-65) át nem helyezte május 31-re. Magyarországon azonban elnevezése és a hozzá kapcsolódó népszokások az aratás kezdetéhez kötik, így maradt július 2-án. A munka elkezdését elsősorban Péter-Pál napjához kötik, de az aratás kultikus hagyományai jórészt Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kötődnek. Nem is dolgoztak az ünnepen, hanem misére mentek. Máshol pedig mise után kötelező volt legalább jelképesen aratni egy kicsit. Sarlós Boldogasszony kedvelt búcsúnap Kiskanizsán, ahol a búcsú utáni éjszaka indultak aratni, hogy még hajnalban elkezdhessék, és elkerüljék a forróságot.

– Egyes helyeken a pap megáldotta az aratáshoz szükséges szerszámokat, máshol az aznap szedett növényeknek, gyógyfüveknek mágikus erőt tulajdonítottak – mondta. – Máriát, mint Sarlós Boldogasszonyt gabonával és sarlóval is szokták ábrázolni, de gyakori a két terhes asszony (Mária és Erzsébet) találkozásának megörökítése is. A Thúry György Múzeum néprajzi fotótárában több aratásról készült fényképsorozat is megörökíti az egykor oly jelentős nyári munkafolyamatot.