Gyermekotthonokban dolgozó szakemberek munkája kicsit közelebbről 1.

Címkék#gyermekotthon #lakásotthon #Zala vármegye

Zala vármegyében e pillanatban 176 szakember dolgozik azokban az állami intézményekben, amelyek a szülői házat valamilyen okból nélkülöző gyerekeket nevelnek. A szakmára, illetve inkább hivatásra ez évben a szokottnál nagyobb figyelem hárul, az áldozatos munkára való alkalmasság július elsejétől fokozottabb ellenőrzést kapott a terület működését meghatározó törvény módosításával. Sorozatunkban a gyermekotthonokban dolgozó szakemberek munkáját mutatjuk be közelebbről.

Arany Horváth Zsuzsa

Hermán Anita, Horváth Veronika a Zalaegerszegen működő gyermekotthonban

Fotó: Pezzetta Umberto

A friss törvénymódosítás a gyermekvédelmi intézményekben, gyermekotthonokban vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálata és „kifogástalan életvitelének” ellenőrzéséről döntött, melyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat végez.

Gyermekotthon otthon és család helyett

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság zalai kirendeltségének igazgatósága és - az általuk fenntartott - Gyermekvédelmi Központ Zala Vármegye három gondozási színtere volt lapunk partnere abban, hogy a zalai gyermekvédelemben dolgozók munkáját megmutassuk olvasóinknak.

Gyermekotthonból, lakásotthonból otthonra?
Kinek és mit nyújt a gyermekotthon? „Az otthont nyújtó ellátás magában foglalja az elhelyezett gyermek, fiatal teljes körű ellátását (étkeztetés, ruházattal való ellátás, egészségügyi ellátás, gondozás-nevelés, oktatás, lakhatás); a családi kapcsolatok fenntartását és a hazakerülést segítő családgondozást – vagy ha ez nem lehetséges, akkor az örökbefogadás elősegítését; valamint a visszailleszkedéshez, az önálló életkezdéshez szükséges utógondozást. A gyermekotthon megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a gondozott gyermekek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont nyújtó ellátást, a fiatal felnőttek számára utógondozói ellátást biztosít, szükség esetén külső férőhelyeket működtet. A gyermekotthonnak legalább 12, legfeljebb 48 fő ellátására alkalmasnak kell lennie. A gyermekotthonokban a gyermekek csoportokban élnek, egy csoport létszáma maximum 12 fő lehet. A gyermekotthon sajátos formája a lakásotthon, amely legfeljebb 12 gyermek részére nyújt ellátást önálló lakásban vagy családi házban, családias körülményeket biztosítva. A lakásotthonokban kialakított csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére. A lakásotthoni csoportokban általában 6 munkatársból álló nevelői team foglalkozik az ott elhelyezett gyerekekkel.

Anita és Vera a kicsikkel
Fotó: Pezzetta Umberto

Zalaegerszegi gyermekotthon

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Vármegyei Kirendeltsége Gyermekvédelmi Központ Zala Vármegye Zalaegerszegen működő gyermekotthonában néhány hete jártunk, öt hölgy avatott a mindennapok örömeibe, nehézségeibe.
Horváth Veronika gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus 2015-ben kezdett itt dolgozni. Nevelőként egészen kis babákkal (0–3 éves korig) foglalatoskodik, pedagógus végzettségét a Szegedi Tudományegyetemen, a gyógypedagógiait 2023-ban a Bárczi Gusztáv főiskolán szerezte meg, elsősorban a kisgyermekek komplex fejlesztése a feladata.
– Hullámzó a hangulat egy nap folyamán, ha például a terhesség alatt kialakult alkoholszindrómás, folyamatosan remegő, nehezen etethető kisgyerekkel foglalkozunk, kemény perceket élünk át, de aztán amikor látjuk a fejlődését, az feledteti a kezdeti gondokat. Hosszú távra mindig igyekszünk a jó élményeket rögzíteni. Bár nem tartom a kikerülő gyerekekkel a kapcsolatot, de számos olyanról tudok, akinek a sorsa pozitív jövőképet feltételez. A rendszer összes szervezetének a munkatársaival együttműködve van rálátásunk a felnövő gyerekek életére.
– Kapnak-e mentális, lelki támogatást, szupervíziót a munkához?
– Az intézményben van pszichológus, az elakadásokat, szakmai gondokat meg tudjuk beszélni házon belül. A kollégák egymást is segítik, megosztják egymással tapasztalataikat, lelkiekben erősítjük, támogatjuk egymást.
Hermán Anita kórházi koraszülöttosztályon dolgozott, mielőtt 2001-ben a gyerekotthont választotta munkahelyül. Először óvodásokkal volt, majd a babacsoportba került, azóta is őket neveli, gondozza. Nem szépít, igen, megterhelő, a mai napig megviseli, amikor új baba érkezik, de mégis több emléket őriz a mérleg pozitív oldalán.
– Látjuk, figyeljük a napi fejlődésüket, öröm, ahogy a rossz háttér ellenére kinyílnak, ügyesednek, ezért is szakad meg a szív, hogy nem a családjukkal vannak. Szomorú perc nekem is, amikor elmennek, továbbkerülnek, noha ügyelek a túlzott kötődés elkerülésére.
Nem vehetik magukra a gyerekek élethelyzetének összes problémáját, de minden új baba egy korántsem rózsaszín új világ. Anitának egy nagylánya van, aki ismeri édesanyja hivatásának a nehézségeit, kettejük kapcsolatát is acélozza a szeretet alapján működő anyai foglalkozás.
Hajdan azt mondták, a síró gyerek egy idő után abbahagyja, feladja a jelzést, ha nem kap segítséget. Itt a babákat nem hagyják sírni.
Horváth Gyöngyi, a Gyermekvédelmi Központ vezetője hangsúlyozza, arra törekszenek, hogy ideális kapcsolat alakuljon ki a gyerekek és a gondozóik között, ezért a személyiségekhez illesztik a feladatokat. Az időnkénti elakadás ennek ellenére természetes, hiszen óriási a lelki teher. Az embernek percenként jut eszébe, miért nem él a szüleivel a szép, okos, kedves, szeretetre éhes kisgyerek.
– Miközben megadjuk a biztonságot adó testi-érzelmi kontaktust számukra, azért óvjuk a saját érzelmi kilengéseinket is. Sokszor ötnaposan érkeznek újszülöttek egyenesen a kórházból, mert nem viszik haza, vagy nem alkalmas a családi környezet, nos, azzal szembenézni senkinek sem egyszerű.
Hazánkban a gyermekvédelem legfontosabb célja az, hogy visszaintegrálja a gyereket a vér szerinti családjába, más kérdés, hogy mit kéne ahhoz tenni intézményesen, hogy a hirtelen szülővé váltak alkalmasak is legyenek mentálisan, lelkileg az életfeladatra. Még a nem elég jó szülő is jó szülő, mondják beszélgetőtársaim, hiszen a gyökerek alapot adnak, csak legyen meg az érzelmi kötődés. Az anyai közelséget a legszuperebb képességekkel rendelkező gondozók se tudják megadni, figyelmeztet Gyöngyi.

A családi környezet mindenképp jobb mint a gyermekotthon

– Tudjuk, legtöbbször az a gyerek is az anyukájáért sír, akivel egyébként rosszul bánnak odahaza.
Tóthné Mátyás Krisztina egészségügyi végzettségűként mentálhigiénés területen dolgozott a szociális szférában, majd lakásotthonban is megfordult, ma a gyermekotthon szakmai vezetője. Két gyermek édesanyja, a nagyobb tizenöt, a kisebbik négyéves.
– A gyermekek jövőjének megtervezése komoly feladat. A sikeres hazagondozás nagyon jó érzés, ahogy a megnyugtató örökbefogadás is. Nemzetközi örökbefogadásunk is volt már, Olaszországba került két testvérpár is. Három év alatti nevelésbe vett gyermek esetében félévente felülvizsgálatra kerül, hogy a hazagondozás feltételei megvalósultak-e, milyen a szülő és a gyermek közti kapcsolat fejlődése, esetleg a nevelőszülői hálózatba kerülhet-e a gyermek. Pár éve tizenhat éves, droggal küzdő fiút kaptunk, melléálltunk, szakmát tanult, ösztöndíjat kapott, kiemelődött a korábbi hátráltató környezetből. Mi a nehéz? A sikertelen hazagondozás. Volt, hogy bántalmazottan kellett visszavennünk a gyermeket. Nekem is meg kellett persze tanulnom a saját érzelmeim kezelését, nem halhatok bele egy rossz folyamatba.
– Nem vihetjük ki a gyerekekkel történteket, személyes problémájuk szenzitív adatnak minősül, csak a szakemberekkel konzultálhatunk, erre jogszabály kötelez. Egymás között ventilálunk, a családtagjaink nem is értenék, hogy miért csináljuk – teszi hozzá Horváth Gyöngyi.
– A fenntartó szervezetben dolgozva ismertem meg a gyermekvédelem rendszerét – mondja Sipos-Hamp Viktória, a Gyermekvédelmi Központ helyettes vezetője, aki 2015-ben került a gyermekvédelembe. – Kisgyermekkoromban a szomszédunkban lakott egy hölgy, aki itt dolgozott, és olyan szépen mesélt az itt élő gyerekekről, hogy akkor eldöntöttem, hogy én is ezt szeretném csinálni, ezért mentem a Deákba. Később szociális munkás, majd szociálpolitikus diplomát szereztem, majd pályakezdőként először a fogyatékosellátásban helyezkedtem el. Végül 2015-ben sodort az élet a gyermekvédelem területére, amely beszippantott. Empatikus személyiség voltam korábban is, azonban a készségeim még érzékenyebbek lettek, az elesettek iránti megértés, a segíteni akarás, szakszerű és hatékony segítségnyújtás ezen a területen tud leginkább kiteljesedni. Arra törekszünk, az lenne a legideálisabb, ha csak egy rövid állomás lennénk a gyermekek életében, aztán visszakerülnének a szüleikhez, vagy akinél ez nem lehetséges, ott örökbefogadás valósulna meg, azonban gyakran sokáig, akár nagykorúságukig itt maradnak. Ilyen esetben pedig az a cél, hogy felkészítsük őket képességeikhez mérten az önálló életre.
– Igyekszünk a szülőket is segíteni abban, hogy megtalálják egymást, a kapcsolódást a saját gyermekükkel. Érzékeltetjük, hogy nem az ide behozott táskányi csoki a szeretet kifejezése, hanem a minőségi figyelem – hangsúlyozza Horváth Gyöngyi.
– Megtanítani valakit szülőnek lenni, aki nem készült fel rá, hát, az nem kis feladat.
(Sorozatunk következő riportja az egyik lenti lakásotthonba látogat.)

Gyermekvédelmi intézmények Zala vármegyében: