Kedvelt névnap és búcsúnap

Szeptember 12-ét, Mária Szent Nevének ünnepét hivatalosan a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére rendelte el XI. Ince pápa. Bár már a 11. századtól ünnepelték, különböző időpontokban.

Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzkutatója elmondta: kedvelt névnap és búcsúnap, például Sümeg ferences templomának egyik búcsúja is Szűz Mária neve napján van. 

Látványos volt a várvölgyiek gyalogos processziója: a csodatévő Fájdalmas Anya koronáját vitték magukkal a sümegi kegyhelyre Mária neve napján. A kiskanizsai Sarlós Boldogasszony-templomban Mária neve napjáig látható a kis Szűzanya a feldíszített bölcsőben.

– Szűz Mária Szent Nevének ünnepére, azaz Mária neve napjára a Mariazelli Szűzanyáról készült üvegkép (tükörkép) "S. Maria Z." felirattal Gelséről – folytatta. – Ezen kívül a fotók között megtalálható a Mariazelli Szűzanyát ábrázoló mézeskalács, amelyet vendégkutatónk, Seregély Mirtill készített faragott mézeskalács ütőfával. Mirtill a 18-19. századi faragott mézeskalács mintákat kutatja. Az ütőfákról másolatokat készíttet, majd régi recept alapján ezekkel formázza meg a tésztákat. A mézeskalács a középkorban német városokban terjedt el. Először kolostorokban készítették, majd céhes iparrá vált. A magyarországi mézeskalácsos céhek a 17. század elején német és osztrák hatásra alakultak meg. A mézeskalácsosok készítményeiket búcsúkban, vásárokon sátrak alatt árusították.