Királyok vére: valós történeten alapuló fantáziaregény

A kötet bemutatóján Czupi Gyula, a Halis-könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd a könyv szerzőjével, Uzsoki Máriával beszélgetett. Az író elmondta: Skóciai Szent Margit származásáról a tudósok, kutatók, történészek körében ugyan ma is viták zajlanak, ám a szívének mégis a legkedvesebb és általa igaznak tartott felfogás, hogy Margit Árpád-házi leszármazott, ereiben az Árpádok vére folyt.
– Bizonyított, hogy Szent István királyunk uralkodása idején, 1016-ban Vasbordájú Edmund került az angolszász trónra – mesélt tovább. – Sajnos uralkodása nagyon rövid ideig, mindössze 222 napig tartott: életének gyilkosságba torkolló összeesküvés vetett véget. Az uralkodónak két, feltehetően ikergyermeke volt, akiket nevelőik István király udvarába menekítettek. A királyi ház befogadta őket, tőlük tanulhatták meg a híres-hírhedt lovasíjász harcmodort. Ezért is nyújthatott védelmet, oltalmat szent királyunk a menekülő hercegeknek. A két ifjú feltehetően Pécsváradon, a bencéseknél nevelkedett. Később Istvántól ajándékba kapták a felújított Réka várát. Azt a várat, melyet Attila nagy királyunk építtetett feleségének, Rékának.
Hozzátette: feltételezhető, hogy Edward feleségül vette Szent István legkisebb lányát, Ágotát, akivel a várban éltek. Három gyermekük született: Margit, Krisztina és Edgár. Az írói fantáziával kevert történet Skóciai Szent Margit életéről, tetteiről és férjével való kapcsolatáról szól.
– Ezt a történetet édesanyám gyakran mondta nekem, annyira színes, kedves, meseszerű, kalandos, de mégis tanulságos sztori, ami most könyvformát öltött – folytatta. – Aztán elmélyültem a forrásgyűjtésben, könyvtárakban kerestem, egyházi leiratokat kutattam, az angol és skót történelemből sokat merítettem.
A kötetbemutatót Skóciáról és Szamoáról szóló kamarakiállítás kísérte, melyet Gelencsér Gábor nyugalmazott újságíró, gyűjtő és szerzőtársa, Kalmár Anikó állított össze. Itt különféle kiadványokat, pénzeket, képeslapokat, bankjegyeket és bélyegeket vonultattak fel. A tárlat kiválóan bemutatja a skóciaiak életét, mindennapjait. A skót író, Robert Louis Stevenson pedig Szamoán élt, így az óceániai sziget hangulatát is szemléltették.