Megdőlt az éjszakázó kék vércsék rekordja

Szerencsére többségben vannak azok a madárfajok, melyeknek szerencsésebben alakult az ősz, mint a közelmúltban Zalában is tragikus pusztulás által tizedelt fecskéknek.

A tömeges őszi gyülekezés a kék vércsék egyik jellegzetes viselkedése – olvasható a MME híradásában. Az eddigi rekord 43 helyen a madárfaj mintegy 11 160 példánya volt, melyet 2014-ben sikerült megfigyelni. Az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportjának beszámolója alapján, szinte napra pontosan tíz évre rá, 2024. szeptember 18-án megdőlt ez a csúcs, ugyanis a természetvédők 11 751 éjszakázó kék vércsét számoltak össze 49 különböző helyen a Pozsonyi-síktól Magyarország síkvidéki- és hegylábi területein át, a Bánságon át egészen a Vajdaságig.
Augusztus közepétől a szeptemberi vonulásig nap közben kék vércsék kisebb csapatai sok helyen megfigyelhetők, amint egy-egy gabonatarló felett szitálva zsákmányolnak az ilyenkor rajzó hangyák, illetve az őszre felszaporodó sáskák és mezei pockok sokaságából, vagy a rögökön ülve tollászkodnak. Ezek a csapatok azután éjszakára összeverődnek, így a sík vidékek kevéssé zavart facsoportjaiban akár több ezer madár is együtt tölti az éjszakát.
Az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportjának koordinálásával immár húsz éve minden ősszel lezajlik hasonló monitoring vizsgálat. Idén közel százan vesznek részt a munkában: szlovákiai, romániai és szerbiai természetvédelmi szervezetek, valamint a hazai nemzetipark-igazgatóságok és az egyesület önkéntes megfigyelői, illetve főállású szakemberei számlálják heti rendszerességgel a kék vércséket. Ezeknek az erőfeszítéseknek is köszönhető, hogy a tudomány egyre jobban megismeri ennek a kivételes fajnak a vonulási viselkedését.
Napokon belül elkezdődik az intenzív vonulás, a vércsék túlnyomó többsége elhagyja régiónkat, hogy 8500 kilométeres vándorútja végén Afrika déli részében töltse a telet.
A kék vércse fokozottan védett, 500 ezer forintos értékkel bírnak. Idehaza 2009-ben viselte az Év madara címet.