„Meglátják, milyen jó lesz itt élni a Landorhegyen!”

A zalaegerszegi városi tanács 1967. augusztus 28-ai ülésén született döntés a ruhagyártól délre fekvő területeknek Herszon lakóteleppé történő elnevezéséről. Előtte hónapban, júliusban járt Zalaegerszegen a Szovjetunió herszoni településének küldöttsége, melynek alkalmából az új landorhegyi lakótelep névadó ünnepségén N.A. Makosenko, a küldöttség vezetője koszorút helyezett el a Herszonról elnevezett lakótelep új névtáblája alatt.

Tíz évvel később, 1977-ben lakossági fórumot tartottak a Landorhegyi általános iskola tantermében, melyen a városrész képviselői számoltak be a lakótelepen történt fejlesztésekről és a további tervekről. A beszámoló után kezek lendültek a magasba és a megjelent lakók elmondhatták a kéréseiket, panaszaikat. Például az öregedésnek indult szövetkezeti házak karbantartási gondjait, a szemétszállítással való problémákat, a lakótelepen kóborló kutyák miatt az ebtartási rendelet betartásának ellenőrzését, a parkrongálók ellen való fellépést. És kérték még az itt élők, hogy a parkfenntartók ne csak az utcák, de a házak közé ültetett díszfák koronáját is gondozzák, nyírják. Gróf József nyugdíjast a beszámoló emlékezésre késztette: „- Itt voltam én már akkor is, amikor nyolcezer lakost számlált ez a város. A mai gyönyörű Marx tér helyén piac terült el. Azon az átvezető földúton, ha elrobogott egy hintó, a por beleszállt a tejfeles köcsögökbe… S itt vagyok most is, amikor közel 53 ezren élünk Zalaegerszegen.” (Zalai Hírlap, 1977. február 24.)

Galériánkban a landorhegyi építkezésekről találnak fotókat.