Szűrővizsgálat: kötelezhető-e a társadalom?

Mielőtt rátérnénk a konkrétumokra, érdemes leszögezni néhány tényt. Az emlőrák, a méhnyakrák-daganat, illetve a bélrendszeri daganatok vezető haláloknak számítanak Magyarországon, így ezen betegségek időben történő felismerése nemcsak az egyén, de az egész társadalom számára fontos. Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos, sok esetben már előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket gyakran későn diagnosztizálják, ami a korai halálozáson túl az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a lakosságnak csak csekély része jár el rendszeresen szűrővizsgálatokra.

Milyen szűrővizsgálatok lesznek kötelezőek és mely korosztály számára?

• a 25 és 65 év közötti nőknek egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként kell majd méhnyakszűrésre (citológiára) menni;
• a 45 és 65 év közötti nőknek kétévenként szükséges ellátogatnia emlőszűrésre (mammográfiára);
• 50 és 70 év közötti életkorban pedig nőknek és férfiaknak kétévenként megismétlendő vastag- és végbélszűrést ír elő a törvénymódosítás.

A fentiek tükrében azt talán nem kell ecsetelni, hogy orvosszakmai szempontól miért fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel. Erről bővebben dr. Brünner Szilvesztert, a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatóját kérdeztük.

Kötelező, népegészségügyi és egyéb szűrővizsgálatok

- A szűrővizsgálat lényege, hogy egészséges, panasz- és tünetmentes embereken végzett kis költségű vizsgálat, amely nem invazív (azaz nem megterhelő) az egyén számára, és a társadalom jelentős részében elvégezve bizonyítottan egészségnyereséget eredményez - szögezte le a főigazgató, aki hozzátette: Magyarországon korábban kötelező volt a tüdőszűrés, de a tüdőbaj visszaszorulásával már csak ott és akkor rendelnek el kötelező szűrést, ahol megnövekszik ezen esetek száma. - A kötelező szűrővizsgálatok mellett akadnak olyan vizsgálatok is, melyek népegészségügyi szempontból nem jelentenek kockázatot, ugyanakkor a betegség kialakulásának megelőzésében fontos szerepet játszanak. Ilyen többek között a férfiaknál a prosztatarák-szűrés (PSA-vizsgálat), vagy terhesség kapcsán a Down-kór kiszűrése. Mindezek mellett léteznek az úgynevezett népegészségügyi szűrővizsgálatok, melyek bizonyos célcsoportok számára adottak, mint lehetőség. Ezek sorába tartozik az emlőrák-szűrés, a méhnyakrák-szűrés, illetve a vastagbél daganat szűrése.

Riasztó halálozási adatok

Ma Magyarországon évente körülbelül 5 ezer emlődaganatos esetet fedeznek fel, ez a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A baj az, hogy a feltárt esetek közel fele halállal végződik. Mindez összefüggésben van azzal is, hogy a szűrővizsgálatra behívott nőknek csupán 30 százaléka jelenik meg a vizsgálaton. A méhnyakrák alapvetően nem olyan gyakori, mint az emlőrák, évente 1500-2000 esetet diagnosztizálnak Magyarországon, de sajnos, ezen megbetegedéseknek is közel a fele halállal végződik. A harmadik népegészségügyi szűrővizsgálat a vastagbéldaganatok kiszűrését célozza, ami szintén gyakori az 50-70 éves korosztály körében.

A fentiek tükrében dr. Brünner Szilveszer főigazgató egyértelműen igennel válaszolt, amikor azt kérdeztük tőle, hogy e három szűrővizsgálatot kötelezővé tenné-e? Mint mondta: nincs értelme homokba dugni a fejünket és félni attól, hogy mit állapítanak meg a vizsgálat során, manapság ugyanis már olyannyira fejlett az orvostudomány, hogy az időben kiszűrt daganatos megbetegedéseket szinte száz százalékosan sikerül gyógyítani.

- A szűrővizsgálatok kötelezővé tétele nyilván drasztikus megoldás, jómagam is annak a híve vagyok, hogy sokkal komolyabb egészségtudatosságra kellene nevelni a társadalmat, el kellene magyarázni az embereknek, hogy a szűrővizsgálat az ő érdekükben történik, s lehet, hogy egy pár napos tortúrával évekig tartó kezelést, műtétek sorozatát lehet elkerülni, mely nem biztos, hogy gyógyuláshoz vezet. Ugyanakkor az is nonszensz, hogy egy ilyen jól felépített és ingyenes szűrővizsgálati program mellett - ami még a tőlünk nyugatabbra található fejlett országokban sincs - vezető helyen állunk a halálozást illetően - mutatott rá dr. Brünner Szilveszter.

Külföldi példák

A főigazgató szerint fontos lenne az egyént érdekeltté tenni a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételben, erre számos példa található világszerte. Vannak országok, ahol a munkáltatók kedvezményeket kapnak, ha dolgozóik szűrővizsgálaton vesznek részt, de például Németországban ha valaki bizonyos lépésszámot megtesz hetente, az visszakapja a társadalombiztosítási járulékának egy részét. Akad más példa is. Bizonyos országokban például hiába terjed ki valakinek a biztosítása a fogorvosi beavatkozásokra, ha nem jár el rendszeres időközönként felülvizsgálatra, saját költségén kell állnia a beavatkozást. Mindent egybevetve a lényeg az, hogy az egészségügy működtetése, finanszírozása pénzbe kerül, s bár mondhatjuk azt, hogy fizetjük a társadalombiztosítási járulékot, ez még nem jogosít fel senkit arra, hogy elhanyagolja saját egészségét. Ugyanis mindenki köteles úgy cselekedni, ahogy az adott helyzetben az elvárható.

Magánügy vagy közérdek?

A szűrővizsgálatok kötelezővé tételéről megkérdeztünk egy ügyvédet is, a téma ugyanis jogi dilemmát is felvethet a tekintetben, hogy kötelezhető-e bárki bizonyos vizsgálatokra. Dr. Varga Endre Tibor kártérítési ügyekre és műhibaperekre szakosodott kanizsai ügyvéd szerint a válasz egyértelműen igen.

Ez egy olyan döntés lenne, ami a közjóért van, s ez teszi indokolttá - fogalmazott dr. Varga Endre Tibor, aki szerint a szűrővizsgálatok kötelezővé tételével a társadalom két előnyt is szerez, egyfelől jelentősen javulnak az egyén túlélési esélyei, másrészről egy korai szakaszban felismert és kezelt betegség nagyságrendekkel olcsóbb a kormányzat, de végső soron a társadalom számára.

- A hazai kórházak felszereltsége európai színvonalú, rendelkezésre állnak a legmodernebb műszerek és eszközök - húzta alá az ügyvéd, aki szerint nem is ezzel, sokkal inkább a humán erőforrással van probléma. - Hiába van jó technikai felszereltség, ha nincs elegendő szakember, aki megfelelően értékelni tudja a leleteket. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor nem elegendő egyetlen orvos véleménye egy diagnózis felállításához, azt látni kell egy másik szakembernek is. Na ez például nem működik minden intézményben megfelelően, merthogy orvoshiány van.