Aradi vértanúk, mint a megtorlás szimbólumai

Köszöntő beszédet Erdei Csaba polgármester mondott, aki többek közt úgy fogalmazott: olyan kitartás és elvhűség jellemezte 1848/49 hőseit és mártírjait, amit példaként kell a szemünk előtt tartanunk, és ezért október 6-a környékén „minden magyarnak kötelessége a megtorlás szimbólumairól és elszenvedőiről megemlékeznie”. Felidézte azt is, hogy a hazáért, az ország függetlenségéért harcoló honvédsereg tisztjei, katonái mai szemmel nézve egészen embertelen körülmények között küzdöttek a szabadságért, majd a börtönkörülményeik még ennél is rosszabbak voltak.

Két fontos cél

A koszorúzással egybekötött megemlékezés szónoka, Vigh László országgyűlési képviselő felidézte: két célja volt az 1848/49-es eseményeknek, felszabadítani az országot az idegen uralom alól, illetve az igazságtalan hűbéri-földesúri berendezkedést átalakítani egy Európa fejlettebb országaihoz igazodó polgári rendszerré. A képviselő párhuzamot vont a múlt és jelen között is, mint mondotta, ahogy akkor minden irányból támadás érte az országot, úgy most is védekezésre kényszerülünk különleges értékrendünk miatt. 

Az aradi vértanúk feleségei

A megemlékezés kapcsán Akiket elfelejtünk címmel ifj. Mikó-Baráth György újságíró az aradi vértanúk és az ugyancsak október 6-án kivégzett gróf Batthyány Lajos feleségeinek élettörténeteivel, sorsával ismertette meg a jelenlévőket. Többek közt arról beszélt, hogy az özvegyek tartásukkal ugyancsak példáz mutattak a nemzet számára. 

Erdély püspöke

A megemlékezést szoboravató követte. A román hatóságok által többször is meghurcolt, börtönbüntetésre, illetve palotafogságra is ítélt Márton Áron püspök életútját Farkas Ignác, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Jászai Mari-díjas színművész ismertette, majd életnagyságú, fából faragott, egész alakos szobrát – Boa Endre letenyei népi iparművész alkotását – Vigh László és Vadkerti Imre, a Kormorán zenekar énekese leplezte le, aki a program zárásaként ünnepi műsort is adott.