Két fokot nőtt a Balaton átlagos hőmérséklete húsz év alatt

Prof. Vasas Gábor kiemelte, az elmúlt évtizedekben tapasztalt jelenségek új kihívások elé állították a kutatókat. A beépítések a globális változásokkal – leginkább az éghajlatváltozással – együtt néha nagyon váratlan jelenségekhez vezethetnek. A szakember arról is beszélt, egyre sósabb a Balaton vize, ami főként az emberi tevékenységnek tulajdonítható. 

Egyre sósabb a Balaton vize

Ugyanakkor szó sincs arról, hogy néhány éven belül tengervízszerűvé válna a tó, de „a tendencia mégis némi aggodalomra ad okot”, tette hozzá. Előadásában később térképes illusztrációk segítségével szemléltette: a Balaton térségében a klímaváltozás hatásai fokozottan érvényesülnek, aminek oka például a természetközeli területek csökkentése, a számos beépítés és a nem megfelelő szárazföldi növényzet telepítése. 

Emelkedett a víz átlagos hőmérséklete

Mindemellett arról is szólt, hogy a 2000-es évek eleje óta csaknem két Celsius-fokkal nőtt az átlagos vízhőmérséklet a Keszthelyi-medencében. Prof. Vasas Gábor a nádasokkal kapcsolatban leszögezte, a több éve megfigyelhető fokozatos minőségromlás mellett tavaly év végén egy újabb típusú, hirtelen bekövetkező nádpusztulás is megfigyelhető volt a Balaton egyes pontjain. Ez a jelenség főként abban különbözik a korábban tapasztaltaktól, hogy a hanyatlás tünetei elsősorban nem a víz felőli oldalon, hanem a parti sávban jelentkeznek.

Szúnyogok és algák

– Augusztusban a balatoni árvaszúnyogok egyik jellegzetes, nagyobb testű fajának tömeges rajzását tapasztalhattuk, ami összefüggésbe hozható a tó fokozott algásodásával és a tartósan magas vízhőmérséklettel – fogalmazott prof. Vasas Gábor. – Ebben az időszakban a Balaton keleti térségében a lebegő algák mennyisége olyan mértékben nőtt, amire húsz éve nem volt példa, s ez problémákat okozott a térség ivóvízellátásában, ami komolyabb kihívások elé állította a területileg illetékes vízszolgáltatót.