Buszbaleset: könnyen lehet, hogy életeket mentett a buszsofőr

A fenti megállapítást Horváth Csaba műszaki mentési szakértő tette, aki a buszbaleset kapcsán nyilatkozott lapunknak. Mint mondta: az autóbuszokkal történő balesetek során a leggyakrabban akkor fordulhatnak elő súlyos, akár halált is okozó személyi sérülések, ha a jármű a tetejére borul, vagy az oldalára borulva csúszik. Előbbi esetben a függőleges irányú erőhatások mellett rendszerint oldalirányúak is érik a járművet, így az összeroppanhat. Ez történt például 1999. januárjában az ausztriai Deutschlandsberg közelében, amikor egy kőszegi középiskolás csoportot szállító autóbusz borult az út menti szakadékba.

Maga alá gyűrheti az utast a buszbaleset során

- Utóbbi esetre, vagyis a baleset során oldalára dőlve továbbcsúszó járműre ugyancsak többször volt már példa – folytatta Horváth Csaba. – Ennek az a legnagyobb veszélye, hogy az oldalán csúszó autóbusz ablakai már az ütközéstől vagy a rájuk nehezedő nyomástól kitörhetnek, ezért a mozgásban lévő jármű utasait az ablakok közötti tartóelemek könnyen maguk alá gyűrhetik. Több olyan esetről is van tudomásunk, amely miatt így végtagvesztéssel járó sérüléseket szenvedtek utasok, de haláleset is történt már így. 

Irányíthatatlanná váló jármű

Horváth Csaba hozzáteszi, a 76-os főúton történt balesetnél a szerencse mellett a buszsofőr tapasztalata, előrelátása is hozzájárult ahhoz, hogy nem történt tragédia. Egy ilyen erejű becsapódásnál, mint amilyen a szombati volt, még egy autóbusz, de akár kamion kormányszerkezete, annak segédberendezései és futóműve is sérülhetnek, ezáltal a jármű irányíthatatlanná válhat. Bár a vizsgálati adatoknak nincs birtokában, de a szakértő úgy véli, hogy az autóbusz az ütközés pillanatában már nagyon lassú tempóban közlekedett. A nyomokból az tisztán látható volt, hogy a sofőr próbálta elkerülni a karambolt, teljesen lehúzódott a padkára, majd az ütközést követően onnan gurult le a körülbelül négy méter mélységű árokba. Ha más a rézsű kialakítása, vagy nem a megfelelő szögben engedi le – szakzsargon szerint – a „lábán” a buszt, az már korábban oldalára dőlhetett volna, s akkor akár a fentebb említett súlyos következményekkel is számolni kellett volna. 

Jó helyzetfelismerés, higgadt reakciók

Horváth Csaba úgy véli, az autóbusz-vezető rutinja, illetve az abból adódó jó helyzetfelismerése és higgadtsága jelentős szerepet játszott abban, hogy a baleset kimenetele viszonylag enyhébb fokú lett. Megfontoltan vezetett, s amikor látta, hogy az ütközés elkerülhetetlen, nem rántotta el a kormányt, hanem keményen tartotta azt. Egy ekkora tömegű, utasokkal teli autóbusz ugyanis a hirtelen manővertől ugyancsak az oldalára dőlhetett volna. A szakértő azt is megjegyezte, a balesetben érintett busz jó műszaki állapotban volt, szerkezetileg ép, illetve jó futófelülettel rendelkező gumik voltak kerekein.