A forradalom gyermeke visszatért Kanizsára - utálta a ruszkikat, a kommunistákat

A legendás fotó néhány éve nagyítva felkerült egy, az 1956-os forradalom és szabadságharc nagykanizsai eseményeit felelevenítő plakátra. Alatta ezzel a szöveggel: "1956. október 26-án az Irányi Dániel (ma Batthyány Lajos) Gimnázium diákjainak felvonulásával kezdődött a tüntetés. Az egyensapkás diákok a Somogyi Béla (ma Király) utcában gyülekeztek. A sor elejére álló társuk nemzeti színű zászlóval és virágcsokorral a kezében vezette a menetet."

Forradalom: vargabetűkkel átszőtt élet

A képen szereplő diák most, 68 évvel később lépett be az egykori iskolája küszöbén. Kuczogi Ervin ma Amerikában él, és mesélt vargabetűkkel átszőtt életéről. Nagykanizsán élő családjának egyik tagja, Darabos Anna vállalta, hogy az angol fordításban segít. Erre azonban nem volt szüksége, amikor azt kértük, beszéljen a gyermekkoráról, csak magyarul jöttek a mondatok.

Forrongott Magyarország

– Zalaszentbalázson születettem 1939. december 10-én, Nagykanizsára az Irányi Dániel Gimnáziumba jártam – elevenítette fel a kezdeteket Kuczogi Ervin. – Nem voltam túlságosan jó tanuló, szerettem focizni az osztálytársakkal. Amikor 1956-ban 3. osztályos lettem, már forrongott Magyarország, személy szerint én is utáltam a ruszkikat, nem szerettem a kommunistákat. Akkoriban hallottuk, hogy sokan kimennek az utcákra tüntetni. Itt Nagykanizsán bennünk is megvolt a lendület, de jól emlékszem, senki sem akart a menet élére állni. Csütörtök este nagyon sok fiatallal, lányokkal és fiúkkal együtt döntöttük le a Szabadság téren álló szovjet katona szobrát, és a helyére magyar zászlót tűztünk. Másnap vállaltam ezt a feladatot a zászlóval a vállamon és egy csokor virággal a kezemben, a béke mellett tettük le a voksunkat. Vonultunk végig az utcákon és sokszor egymás után elénekeltük a Himnuszt. Este kijárási tilalom lépett életbe.

Kuczogi Ervin mérges volt, a többiekkel együtt dühös, hogy a hatalom nem akarta meghallani a diákok hangját, megérteni az elképzelésüket és a szabadság iránt vágyukat.

Gyalog menekült el Nagykanizsáról

– A békés tüntetés után már hallottuk a városban, hogy keresnek néhányakat, de főleg engem, aki elöl vonult – mesélte. – Annyira utáltam a ruszkikat, hogy nem akartam a karmaik közé kerülni, ezért az egyik barátommal, Géczi Csabával együtt eldöntöttük, hogy elindulunk nyugat felé. Két nap múlva a nagykanizsai kollégiumból gyalog meneteltünk 17 évesen, át a városon Zalaszentbalázs, Hahót és aztán az osztrák határ felé. Arra jól emlékszem, hogy november körül érhettük el a határt. Úszni is kellett a hideg vízben, ráadásul a magyar oldalon géppisztolyosok kémlelték a folyót. Olykor bele is lőttek a vízbe, amikor éppen nem lőttek, nekiiramodtunk és úsztunk. Átfagyva, dideregve értünk partot, ahol már az osztrákok kedvesen fogadtak, meleg ruhát adtak. Aztán kiállítottak különféle igazolványt a nevünkre és megkérdezték: ki és merre szeretne menni? Tanácsolták Németországot, de minél messzebb akartam kerülni a ruszkiktól és ezért választottam Amerikát. A New Jersey központjában található Camp Kilmerbe, az Egyesült Államok hadseregének egykori táborába mentünk.

Büszke arra, hogy magyar!

Hozzátette: egy remek család fogadta be, akik kitaníttatták. Chicago-ban járt egyetemre, elektronikát tanult és később mérnök lett. Ma Pennsylvania államban él feleségével, akivel már 40 éve boldogok. A mai napig büszke arra, hogy magyar és részt vehetett az 1956-os eseményekben, a nagykanizsai forradalomban.

A rendszerváltás után sem mert hazautazni

A Batthyány-gimnázium kapujában Balogh László, a Fidesz önkormányzati képviselője köszöntötte, és megmutatta Ervinnek azt a fotót, melyet a város örökre a szívébe zárt. Kuczogi Ervin húgának családja szintén vele tartott. Kuczogi Valéria fia, Darabos Gábor elmondta: csak a rendszerváltás után értesültek egyáltalán arról, hogy van egy nagybácsi Amerikában. 
- Édesanyám abban az időben nem is merte elmondani, hogy van egy bátyja, aki a tengerentúlon élt. Ervin bácsi sokáig nem is mert hazautazni, de amióta tudja, hogy ezt szabadon megteheti, gyakran jön, és ilyenkor ezt az évfordulót választja. Szerencsére a mai napig friss és jó egészségnek örvend.