Beszélgetés dr. Horváth Péter Jánossal, az MVM Paks Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójával

Október 17-én a Dunaújvárosi Egyetem szenátusi ülésén címzetes egyetemi docensi címet adományoztak dr. Horváth Péter János számára. A szenátusi ülés után  a duol.hu készített vele interjút.

Mindenekelőtt olvasóink nevében is gratulálok a kitüntető címhez! Európa közepén, ezzel a háborúkkal terhelt világban kiemelten fontos az ország energiabiztonsága. Hazánkat ez mennyire érinti és hogyan lehet erre felkészülni?

– Köszönöm a gratulációt! Ami a kérdését illeti, Magyarország gázellátás szempontjából speciális helyzetben van, mert azon kevés európai ország egyike vagyunk, amely tengerektől elzárt területen fekszik. Útvonal-diverzifikáció céljából még az ukrán konfliktus előtt átadásra került a déli gázfolyosó, melyen keresztül be tud érkezni annyi földgáz, mely a hazai termeléssel együtt bőségesen fedezi hazánk szükségletét. Így földgázellátásunk akkor is biztosítva lesz, ha Ukrajnán keresztül nem érkezik semmilyen mennyiség. Földgázellátásunk így minden esetben garantált, jelenleg, október közepén a földgáztárolók telítettsége majdnem százszázalékos, ami a lakossági fogyasztásnak a többszöröse. A szállítással kapcsolatban azt kell mondanunk, hogy a csővezetéken érkező terméknél mai ismereteink szerint nincs olcsóbb. A hajón történő szállítás karbonlábnyomát pedig nem is vizsgálják az Európai Unióban.

És mennyi plusz beruházást jelent mindez…

– Speciális hajókat, indító és érkeztető terminálokat kell építeni, a gázt pedig a 8-10 napos hajóút alatt cseppfolyós állapotban kell tartani. Mindez rengeteg energiát emészt fel, amellyel a környezetünket tovább terheljük.

A nyersolaj ellátásunk mennyire biztosított?

– „Hosszú távon biztosítani tudjuk Magyarország kiegyensúlyozott kőolajellátását az ukrán intézkedés dacára” – nyilatkozta már korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Úgy gondolom, hogy a Magyar Kormány mindent megtesz e tekintetben is az ellátás biztonsága érdekében.

A villamosenergia termelés jövője szempontjából prioritást jelent az atomenergia termelés.

– Úgy érzem, hogy – a mintegy ötéves „hánykolódás” után, ami az EU taxonómia-rendeletének előkészítéséből adódott, miszerint az atom elfogadott, nem elfogadott, mennyire elfogadott, vagy éppen mennyire támogatott – végül elkezdődött egy közös gondolkodás. (EU taxonómia: A környezetbarát befektetések ösztönzése érdekében az EU szabályokat vezetett be annak meghatározására, hogy mi minősül zöld vagy fenntartható tevékenységnek – a szerk.) Dubajban, az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján 22 ország elköteleződött arra, hogy 2050-re megháromszorozza atomerőművi kapacitását 2020-hoz viszonyítva. Azoknak az embereknek pedig, akik az atomerőművek hátrányaként a kiégett fűtőelemeket veszélyes hulladéknak tartják, azt kell mondanom, hogy ez még egy nagyon fiatal iparág, hiszen a legidősebb atomerőmű sincs még 70 éves. 2030 körül el fog érkezni az az időszak, amikortól a kiégett tüzelőanyagot ismételten felhasználhatjuk. A kiégett üzemanyag nem hulladék, hanem egy másodlagos energiaforrás. Ezekkel a kísérletekkel legjobban az oroszok állnak, amelynek eredménye meggyőződésem szerint 10 éven belül meg fog valósulni. Nagy mennyiségben áramot előállítani csak atomenergiából lehet.

A teljes interjú a duol.hu oldalán olvasható!