2024.10.10. 12:30
Kis Szent Teréz kis útján járva…
A zarándokegyház, lényegét tekintve: misszió. Erre emlékeztet bennünket Lisieux-i Kis Szent Teréz élete, mondta a keszthelyi Kármel templombúcsúján Böcskei László nagyváradi megyés püspök, aki arra hívta a híveket: az egyháztanítóval együtt járjuk a „kis utat”.
Kis Szent Teréz „kis útján” járva… A templombúcsúra az ország minden szegletéből érkeztek zarándokok
Fotó: Halász Gábor
Dr. Dublecz Károly, az egyházközség világi elnöke emlékeztetett, e templom a kármelita lelkiség egyik fontos zarándokközpontja, ahová számosan érkeznek az ország különböző részeiről. Mint mondta, sokakhoz közel áll Kis Szent Teréz, aki azt vallotta: a kis dolgok által is el lehet érni a nagyszerűséget. „Büszkék vagyunk arra, hogy e templom az ő védőszárnyai alá került, és bármikor jöhetünk hozzá imára vagy egy-egy kéréssel”.
Kis Szent Teréz közbenjárása
Böcskei László nagyváradi megyés püspök elöljáróban úgy fogalmazott, ő is zarándokként jött Szent László városából, majd leszögezte: fontos, hogy az életünkben legyenek – az egészség mellett – friss források, amelyekből merítünk, s ezáltal is hiteles lehessen a mi keresztény életünk. „E szentmisén azért imádkozunk, hogy Lisieux-i Kis Szent Teréz közbenjárására is megtaláljuk ezeket: a megújulás és a megerősödés forrásait, gondolva azokra, akiket szívünkben s imáinkban hordozunk”, tette hozzá a főpásztor.
A halállal nincs vége…
Nagyvárad püspöke szentbeszédében kiemelte, amikor a szenteket ünnepeljük, égi születésnapjukon emlékezünk meg róluk. Az egyház ezzel is azt akarja kifejezni: hiszünk abban, hogy a halállal nincs vége a létnek, „hiszen meghívást kaptunk arra, hogy az örökkévalóságban tovább éljünk Isten országában, s részesüljünk abban, amit az Úr az ő választottjainak és meghívottjainak készített”.
Hirdetni Jézus Krisztus igazságát
– E vágy mellett a búcsú alkalom arra is, hogy felidézzük a szentek élettörténetét. Kis Szent Teréz egyszerűségével és mély lelki tanításával, példájával gazdagítja, bátorítja egyházunkat, s emlékeztet arra: a zarándokegyház, lényegét tekintve: misszió. Nincs más választás, nem fordulhatok el, nem tagadhatom meg az eredeti célt: hirdetni Jézus Krisztus igazságát, az ő evangéliumát, hogy küldetése beteljesüljön. Ez az igazság nem embertől származik, hanem Istentől jön, s áthatja a mi életünket. Ezt nem tarthatjuk meg magunknak, meg kell osztanunk másokkal – tanított Böcskei László.
Közösség, részvétel, misszió
Nagyvárad püspöke emlékeztetett, most van Rómában a püspöki szinódus második időszaka, amely arra keresi a választ: hogyan tud a mai egyház hitelesen, az evangélium közvetítésével helyt állni, nemcsak a templomban, vasárnaponként, hanem a mindennapi életben. E feladat három kulcsszava: közösség, részvétel és misszió.
Nem állhatunk az út szélén…
– Lisieux-i Kis Szent Teréz élete is arra buzdít bennünket: nem állhatunk csak az út szélén, szemlélve azt, ami körülöttünk történik. Nem lehetünk statiszták: szereplőkké kell legyünk, abban a felvonásban, amelybe éppen beleszülettünk, s amely rajtunk keresztül is lehet sikertörténet vagy éppen egy dráma. Tőlünk függ, mennyire tud hiteles lenni a mai egyház a mai világban, sokféle ideológiával és támadásokkal szemben – folytatta Böcskei László.
Az örökkévalóságra figyelve
A nagyváradi megyés püspök úgy tanított: Teréz abban is segít, hogy megértsük, a küldetésnek aktualitása van, ami persze nem az életünk javairól szól, hanem – kiemelkedve a földi erőkből – az örökkévalóra, az igazi boldogságra koncentrál. „A küldetésünk éppen azért az, hogy minden ember megismerje az evangélium fényét, Krisztus tanítását”.
A keszthelyi Kármel templombúcsúja
Fotók: Halász GáborRózsaszirmok záporoztak
A búcsú ezúttal is rózsaesővel zárult, amellyel Teréz halála előtti utolsó mondatára emlékeztek a résztvevők: „Miután meghalok, rózsaszirmok záporozzanak rám”.
Kis Szent Teréz, a modern idők legnagyobb szentje
- 1873. január 2-án született, s földi élete 1897. szeptember 30-án ért véget
- a karmelita rendi apácát X. Piusz pápa „a modern idők legnagyobb szentjének” nevezte.
- XI. Piusz 1927. december 14-én határozott arról, hogy Teréz Xavéri Szent Ferenc mellett a missziók védőszentje legyen
- XII. Piusz pápa 1944-ben, néhány héttel azelőtt, hogy Franciaország felszabadult a német megszállás alól, Szent Johanna mellett Franciaország második védőszentjévé tette
- Szent II. János Pál pápa 1997. október 19-én egyháztanítói címmel ruházta fel, amit korábban csak két nő kapott meg: Sziénai Szent Katalin és Ávilai Szent Teréz
- nem akart naggyá válni, hanem minden időben igyekezett azt tenni, amire képes, s amit Isten vár tőle. Ez a „kis út”, amely azt jelenti, mindenkinek a saját adottságait, körülményeit felhasználva kell az életszentségre eljutnia