2024.10.22. 17:30
Koltai Róbert és Elek Ferenc a színpadon – fotógaléria és videó
Október 21-én egy igazi csemegét láthatott a keszthelyi közönség Koltai Róbert és Elek Ferenc színművészek előadásában. A Bujtor István Filmfesztiválon több kategóriában is nyertes “Meghalni bárki tud” című thriller felolvasószínházi változatának bemutatójára került sor.
Koltai Róbert és Elek Ferenc a keszthelyi előadáson
Fotó: Mészáros Annarózsa
A “Meghalni bárki tud” először szobaszínházi verzióban mutatkozott be, amiben még volt némi mozgás. Tavaly nyáron készült film a történetből, ami ugyanott játszódik, mint a szobaszínház előadásai is voltak: Surányi András filmrendező lakásában. Az alkotók október közepén a Vadaskert Étterem színpadára hozták el a darabot. Így a filmváltozat után egy még intimebb közegben is találkozhatott a közönség az alkotással.
A "Meghalni bárki tud" története
Ez a szoba egy olyan, mint egy vár: ha egyszer becsukod az ajtót, amíg onnan ki nem engednek, addig csupán körbe tudsz menni, sehova máshova - mondja Gaál Ildikó, a darab szerzője és rendezője.
Az izgalmas lélektani történet húsz évvel azután játszódik, hogy A kékszakállú herceg vára befejeződik. Itt két férfi beszélget, az egyikük maga a Kékszakállú herceg, aki ma már Író, s aki szeretne úgy elmenni ebből a világból, hogy mindazt, amit ő tud – sok titkot a nőkről – valakinek átadja. És ez a valaki az a Férfi, aki bevetődik hozzá, először úgy tűnik, hogy véletlenül, majd kiderül, hogy véletlenek ebben a történetben sem léteznek. A lakás, ahová az Író költözött, a Férfi gyermekkori imádottjának egykori otthona, ahonnét a Nő egyszer csak eltűnt. A Férfit azóta sem hagyja nyugodni ennek a szerelemnek az emléke. Így keverednek ők egymáshoz, s kezdenek el beszélgetni: az Író azt akarja megtudni, hogy ez a Férfi alkalmas-e arra, hogy továbbvigye az általa birtokolt tudást.
A felolvasószínház különlegessége
– Minden előadás egy rejtvény, hogy miként hat, a közönségben kinyit-e valamit. Itt két ember sorsa válik tapinthatóvá, teátrális eszközök nélkül – mondta Koltai Róbert. – S hogy most itt játszhatunk a Balaton mellett, eszembe juttatja a kaposvári színházat, hiszen nyaranta a boglári szabadtéri színházban játszottunk, s eszembe juttatja azokat a barátokat, akik már nincsenek velünk. Zalaegerszeg is benne van a szívünkben, mert itt játszhattuk a Sose halunk meg musicalt, Dés László gyönyörű számaival, Gaál Ildikó rendezésében. Nagyon mély és hosszan tartó emlék lesz a közönséggel való találkozás is – idézte fel Koltai Róbert a korábbi, Zalához kapcsolódó élményeit.
- A felolvasószínházban az ember becsukja a szemét és maga elé képzeli a történetet. Az intim közegben a színész és a néző lelke közel kerül egymáshoz, ami ebben a zajban, ami a mindennapokban körülvesz minket, nagyon jó - fűzte hozzá Elek Ferenc. - Szeretünk erre a vidékre jönni, mert mindenki nagyon emberi és mosolygós. Nagyon jó volt a Bujtor István Filmfesztiválon is itt lenni, a kultúra fővárosává vált Keszthely, az egész fesztivált szeretet övezte - idézi fel a művész a nyári élményeket.
A Bujtor István Filmfesztiválon Gaál Ildikó és Surányi András “Meghalni bárki tud” című alkotását a rendezés mellett a két szereplő kapcsolatának hiteles ábrázolásáért is díjazták, Elek Ferenc és Koltai Róbert együtt vették át a díjat.
A színpadon: Koltai Róbert és Elek Ferenc
Fotók: Mészáros AnnarózsaGaál Ildikó így vall a munkáról: – Mindig is izgatott A kékszakállú herceg vára, az abban szereplő érdekes helyzet miatt. Mitől tudunk vonzódni valaki iránt, akihez nem biztos, hogy kéne? Az eredeti, a középkori legenda egy feleség-, kéj-, sorozatgyilkos történet, amit aztán sokan feldolgoztak, lágyítottak rajta. Bartóknál már másról szól a história; ott már nem valóságos várban vagyunk, hanem a férfi lelkében. Engem az érdekelt, hogy mitől tud vonzó lenni egy ilyen figura, illetve, hogy mi lehet az ő fejében? Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy volt az életemnek egy olyan periódusa, amikor ‘Judit-helyzetbe’ keveredtem, és akkor kezdett csontvelőig hatolóan érdekelni, hogy mire gondol az, aki így működik? Én akkor csak elszenvedője voltam a dolognak, majd jóval később írtam egy verziót arról, ami szerintem irányíthatta azt a kapcsolatot, a helyzetet.
Egy időtlen történet
Ez a történet és a dilemma örök: azok a kapcsolatok, amiben az egyik ember így vagy úgy, képletesen, vagy a szó szoros értelmében megöli, megfojtja, eltünteti a másik körül a levegőt - mindezt a szerelem nevében, az egy abszolút huszonegyedik századi történet. És az is, hogy lehet egy olyan foka az egymásra találásnak, amiért lehet, hogy érdemes meghalni is.
Mészáros Annarózsa